Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)
Gyáni Gábor: Budapest története 1873-1945 - Fővárosból „székváros" és a millennium
Fővárosból „székváros" és a millennium 1892-ben a kiegyezés és a királykoronázás negyedszázados évfordulója teremtett rá alkalmat, hogy a Monarchia második városát olyan címmel lássák el, amely Béccsel egyenrangúvá teheti. Az ünnepségek miatt a magyar fővárosban tartózkodó Ferenc József engedett a miniszterelnök kívánságának, és június 10-én elrendelte a „Budapest fő- és székváros" elnevezés használatát. Az esemény és kivált az 1896-ban Budapestre koncentrálódó millenniumi ünnepségek mintegy lezárták Budapest nagyvárossá fejlődésének első és felettébb látványos időszakát. Ebben a negyedszázadban a főváros gyors növekedésének és modernizálódásának elsőrendű forrását a dinamikus gazdasági fejlődés és a politikai központi szerepkör kiteljesedése jelentette. Pest már korábban is az ország fontos kereskedővárosa volt, ám Budapest ezt az adottságot a dunai áruszállítás előnyeinek és a főváros-központú vasúthálózat időközbeni kiépítésének az együttes kihasználásával, az 1870-es évektől a kereskedelem és a hitelügy terén gyakran monopolhelyzetre váltotta át. A tudatos városépítés- és tervezés első nagyszabású eredménye az Andrássy út létrehozása és teljes kiépítése volt. A Sugárút kialakításának gondolatát már Kossuth Lajos megpendítette 1841-ben, valóra váltása azonban gr. Andrássy Gyula miniszterelnökre hárult, aki 1870-ben törvényt fogadtatott el az országgyűléssel az útvonalról, az azt követően meginduló munkálatokhoz pedig biztosította a szükséges (állami) anyagi erőforrásokat. A valamivel több mint két kilométer hosszú új útvonal kialakítását 1871-ben kezdték meg állami beruházásban, épületeit ugyanakkor magánbefektetők emeltették. Az Oktogonig tartó szakaszon az épületek mind felépültek az 1880-as évekre. Az útvonal Városligethez közeli utolsó, vagyis negyedik szakaszán, a villanegyedben viszont az idő tájt és később is akadt még néhány eladó és beépítésre váró ingatlan. A Sugárút a 132 épületével így majd csak az 1890-es évek elején vált valóban befejezetté. Az európai mércékkel mérve is felettébb impozáns, építészetileg kimagasló értékű Sugárút az érett historizmus jegyében tervezett bérpalotáival és az utolsó szakasz luxusvilláival egyetemben méltóképpen szimbolizálta a rohamos tempóban nagyvárossá alakuló Budapestet. A módos középpolgárság és a nagypolgárság tagjai által benépesített, 1885-től Andrássy névre átkeresztelt Sugárút számos kulturális közintézménynek is helyet adott, így első helyen az Ybl Miklós által tervezett, 1884-ben elkészült Operaháznak (a többiről korábban már szóltunk). 146