Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Gyáni Gábor: Budapest története 1873-1945 - A városegyesítés

(1860). S noha 1911 -ben nem került rá sor, hogy a metropolis körüli 20 községet is Párizshoz csatolják, ám a francia fővárost ettől kezdve mégis velük együtt igazgatták az Hotel de Ville-ből. Londonban 1855-ben merült fel a gondolat, hogy a környező településeket a városmag közigazgatási fennhatósága alá vonják, amire végül 1899-ben került sor. Ugyanakkor a múlt század leggyorsabban urbanizálódó országában, az Egyesült Államokban sem ritka, hogy a közigazgatási határok kiterjesztésejárul hozzá a gyors ütemű növekedéshez. Igaz, erre többnyire ott került sor, ahol a várost sűrű települési háló vette körül. Ilyen „külső" adottság segítette New York kifejezetten látványos növekedését a XIX. század utolsó negyedében: 1876-ig New York lényegében Manhattan szigetére korlátozódott, elekor viszont kibővült Bronx-szal; 1898-ban úgy jött végül létre a mai New York, hogy a város magába olvasztotta Brooklynt, Queenst és Staten Island-öt. Akadt persze némi különbség Budapest, valamint az említett európai (és amerikai) nagyvárosok között: az utóbbiak, népességszám tekintetében, már akkor számottevő, nemegyszer igazi nagyvárosok voltak, amikor sor került határaik kiigazítására. Ugyanez nem mondható el a magyar fővárosról. Ebben az esetben éppen Pest, Buda és Óbuda egycsapásra megoldott egyesítésével jött létre az a települési konglomerátum, amely azután a jövőbeli nagyvárosi fejlődés alapjául szolgált. A városegyesítésnek mindenképpen nagyobb tehát a jelentősége Budapest, mint a többi európai főváros életében, hiszen az utóbbiakat a magyar fővárostól eltérően nem a közigazgatási határok múlt századi megnagyobbodása indította el a nagyvárossá válás útján. Ennek fényében különösen meglepő, hogy történetírásunk ez ideig milyen kevés figyelmet szentelt a városegyesítés sorsdöntő eseményének. A város közigazgatási határainak a kiigazítása olyasfajta területi expanzió, amely korántsem (sőt többnyire nem is) egyenlő felek integrációját célozza. A partnerek különösen akkor nem egyenloek, amikor a nagyváros vonja magához a körülötte fekvő elővárosokat, mint tette Bécs és Párizs. De az egyesülés gyakorta akkor sem mentes mindenfajta feszültségtől, az érintettek idegenkedésétől, midőn közel azonos súlyú települések között kerül rá sor. Márpedig Pest és Buda 1872-ben törvényben deklarált egybeolvasztása, amely Óbudát is a fővároshoz csatolta, éppen erre példa. Látszatra közel azonos súlyú település Pest és Buda, a két szabad királyi város mégsem számított egymással teljesen egyenértékűnek, ami az egyesítés során fontosnak bizonyult. Bekebelezés vagy elnyelés, vagy inkább elnyeletés: ez a dilem129