Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Bácskai Vera: Budapest története 1686-1873 - A modern nagyvárossá emelkedés kezdetei (1849-1873) - A modern nagyváros kiépítésének első lépései

létesítése. A vízellátás megszervezésében Buda volt az úttörő: itt már évszázadok óta csöveken vezették a svábhegyi források vizét a városba, de ezek mellett felhasználták a Duna vizét is. 1856-ban egy korábbi járgányos víznyomó szerkezetet gőzüzemű vízmüvei váltottak fel, amely már szűrőberendezéssel tisztított Dunavizet juttatott a kutakba. Pesten, bár már az 1850-es években több terv született, a vízmű kiépítését elodázták. A döntés meggyorsítását sürgette többek között az 1866. évi nagy kolerajárvány is, melynek hatására a tanács végre 1867-ben megbízást adott Lindley angol mérnöknek a vízmű megtervezésére. Pénzhiány miatt azonban csak egy ideiglenes megoldásra futotta, amely csupán a Belváros és Lipótváros egy részének vízellátását tudta biztosítani. A munkálatok ugyan tovább folytatódtak, de a vízminőség romlása új megoldást sürgetett: 1872-ben a városi tanács végre megvalósította a végleges vízmű megépítését. A közegészségügy szempontjából nem kevésbé fontos csatornázás terén, annak ellenére, hogy a hálózat jelentősen bővült, a tanács az egyesítés előestéjén a mindössze a tervezésig jutott el. Az infrastruktúra kiépítésének vontatott üteme miatt ezeknek a közegészségügyre, a halálozási arányra gyakorolt jótékony hatása csupán a század végére mutatkozott meg erőteljesebben. Mind a gyalogos, mind a kocsiforgalom jó minőségű útburkolást igényelt, mivel a régi útkövezési módszerek már nem feleltek meg a megnövekedett forgalomnak. Az 1860-as években megkezdték az utak aszfaltozását, kísérletek történtek a zajtalanabb faburkolattal is. A korszerű útburkolás azonban az egyesítés előtt a városnak csak kis területén valósult meg. A mind nagyobb kiterjedésű város egyes részeit a lóvontatású közúti közlekedés szaporodó vonalai kötötték össze. Az első lóvasút 1866-ban indult útjára. 1857-ben a Pest és Buda közötti közlekedés megkönnyítésére megnyílt az Alagút. 1870-ben gőzhajtású siklót építettek a várnegyedhez, és tervek születtek egy fogaskerekű vasút megépítésére, hogy fokozottabban bekapcsolják a budai hegyvidéket a város forgalmába. Nagy városiasabbá vált a városkép is. Új funkcióknak megfelelő új épületek jelentek meg, mint például a városba befutó vasútvonalak végpontján létesített pályaudvarok, vagy a szaporodó raktárak, gyárépületek. A gyárak egyébként mindinkább a városszélre szorultak, ahol kialakultak egy gyáripari övezet kezdetei. Megkezdődtek a Duna-szabályozási munkák, a partok kiépítése rakpartokká. Új utcák nyíltak, a régiek egy részét kiszélesítették. A városképet leginkább a szapo120