Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)
Bácskai Vera: Budapest története 1686-1873 - A modern nagyvárossá emelkedés kezdetei (1849-1873) - Gazdasági élet - Társadalmi változások
Gazdasági élet A politikai elnyomás csak ideiglenesen bénította meg a főváros gazdasági fejlődését. A húzóerőt kezdetben továbbra is a kereskedelem: elsősorban a terménykereskedelem jelentette. Az 1850-es évek elejétől, az agrárkonjunktúra hatására megindult gazdasági fellendülés fő haszonélvezői a pesti nagykereskedők, terménykereskedők voltak. A terménykereskedelem uralkodó pozíciójának kivívását megkönnyítette a Budapest-centrikus vasúti hálózat fokozatos kiépülése. Az 1850-es évek elejétől egymást követve alakulnak meg a pesti kereskedelem szervezetei: 185 l-ben a kereskedelem fellendítését célzó Pesti Lloyd Társulat, 1854-ben a Gabonacsarnok és végül 1864-ben az Áru- és Értéktőzsde. Az 1850-es évektől a nagykereskedők mind nagyobb mértékben fektették tőkéjüket az iparba, elsősorban a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparágakba. Mind a malomiparban, mind a többi iparágban ugrásszerűen megnőtt a gőzgépek száma. Mind több ipari vállalkozás működött részvénytársasági formában. Az 1860-as évekre Pest a tőkés malomipar egyik legjelentősebb európai központjává vált; jelentékeny volt a szesz- és cukorgyártás is. A mezőgazdaság gépszükséglete és az erőteljes vasútépítés igényeinek hatására fellendült a vasöntés és gépgyártás. A még a reformkorban alapított Ganz-gyár szabadalmazott öntési technikájú vasúti kerekei az 1860-as évek végén már Európa-szerte elterjedtek. Nagymértékben fellendült az építő- és építőanyag gyártó ipar is. A terménykereskedelem fellendülésével járó nagyméretű tőkefelhalmozás felélénkítette a pesti pénzpiacot: a helyi bankok mellett mind jelentősebb szerep jutott a tőkét exportáló külföldi nagybankoknak. 1867-ben még csak három bank működött a két városban, 1872-ben már 16, mellettük még 9 takarékpénztár is. Összegezve: a városegyesítés előestéjén a főváros az ország legjelentősebb közlekedési gócpontjává, legnagyobb gyáripari központjává vált, itt volt a legnagyobb az áru-, hitel- és munkaerőpiac. Vezető szerepe a tőkés gazdaság kialakításban vitathatatlan. Társadalmi változások A tőkés viszonyok kialakulása - még ha csak kezdeti stádiumban is - alapvető változást idézett elő a város társadalmi struktúrájában. Ez a változás egyaránt érintette 116
