Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

A pesti nagy gettó biztonsági problémáiról

páltszolgálatost vezényeltek ki a sárga csillagos házak kiürítésére. A kiürítés során e házak udvarán összegyűjtött lakókat három csoportba sorolta a karhatalom: az első csoportba a honvédelmi munkára igénybevettek kerültek, akiket haladéktalanul a Bécsi úti téglagyárba kísértek, a második kategóriába a külföldi menlevelekkel rendelkezőket gyűjtötték össze és a Pozsonyi út körzetében kijelölt, ún. védett gettóba kísérték. A harmadik csoportba kerültek a menetképtelenek, a rokkantak, az egy évesnél kisebb gyermeket nevelő és az áldott állapotban lévő zsidó nők, az öregek, a gyermekek és azok a külföldi menlevelesek, akik nem akartak a védett gettóba költözni. A harmadik csoportba soroltakat a karhatalom a DohányAkácfa-Dob utca és Károly király út körzetében lévő zsidó házakba kísérte. November 19-ig kellett a nemzetközi gettó házait kiüríteni és a védleveles zsidókat oda behelyezni. A nagy gettóról, ahova az első két kategóriába sorolt zsidó lakosságot kellett összeköltöztetni, lázas sietséggel folytak a tárgyalások.

142 1944. november 29-én adta ki a Belügyminisztérium a nagy gettó felállításáról szóló rendeletét, amelyet a Budapesti Közlönyben nem tettek közzé, hanem csak december 2-án, falragaszok útján hozták a zsidó lakosok tudomására. December 2-7 között kellett a gettó területéről a nemzsidó lakosoknak kiköltözniük, majd december 10-ig kellett végrehajtani a gettó bekerítését és a négy világtáj felé néző kapuinak lezárását.

143 A Belügyminisztériumban fennmaradt a gettóra vonatkozó Szálasi-utasítás szövege, amely eltér a Lévai Jenő által számos kötetben közzétett irányelv-szövegektől. A hitelesnek tekinthető belügyi változat szerint: „3. Pesti gettó. A Magyarországon egyelőre visszamaradó zsidók gettóban tömörítendők a Belügyminisztériumjavaslata alapján, Budapest pesti oldalán, a Belügyminisztérium terve alapján. E zsidók kategóriái a következők: a) A kölcsönzsidók, akiknek munkára való elszállításuk bármely okból még nem foganatosítható, b) gyermekek, aggok és bármely szempontból szállítás ill. menetképtelenek, áldott állapotban lévő anyák és betegek, stb. c) a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt működő gyermekotthonokban elhelyezett zsidó gyermekek és felügyeletük, d) a keresztény vallású zsidók, akik számára külön épületek jelölendők a gettóban ki, az épületek keresztjelzéssel elláthatók, csillag helyett foltot viselnek, külön tanácsuk van, — A gettóban közbiztonsági és egészségügyi gondozásról a Belügyminisztérium gondoskodik. A zsidótanács a gettóban működik és ott építi ki szerveit a belügyi kormányzattal egyetértve. Megadandó annak lehetősége, hogy a Nemzetközi, valamint a Svéd Vöröskereszt, a zsidók részére a gettóban népkonyhákat állíthasson 92