Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

A zsidó-cionista mentőbizottság tevékenysége Budapest zsidó lakosságának megmentésére

sággal. 1944-ben került sor a Roosevelt elnök által életre hívott amerikai Háborús Menekültügyi Hivatallal (WRB) a Joint közvetítésével történt kapcsolatfelvételre. A Waada rendszeresen megküldött jelentései a semleges országokban működő zsidó szervezetek útján eljutottak a demokratikus hatalmak vezető köreihez és személyiségeihez.

1

" A Waada futárai között megtalálhatók voltak alacsonyabb rangú diplomaták, katonai és polgári kiküldöttek, sőt a német katonai hírszolgálat ügynökei. A német kémszervezetekkel fennálló kapcsolatok révén, amelyek az információ-szerzésen kívül híranyag nyújtásával is együttjártak, a Waada néhány nappal korábban tudomást szerzett Magyarország 1944. március 19-i német megszállásáról."

2 A német kapcsolatokat ezekben az években a Waada ana is felhasználta, hogy információkat szerezzen a nácik zsidóellenes terveiről, hogy azokkal megfelelő módon szembeszegüljön, késleltesse és megakadályozza maradéktalan végrehajtásukat. Az SS-el folytatott későbbi tárgyalások egyik nem vitás célja az időnyerésre való törekvés volt, hogy a Hitler által kiirtásra ítélt zsidó népességet megmentse a háború — már nem vitatható német vereséggel járó — befejezéséig." Magyarország német megszállása előtt a Waada pozsonyi kapcsolatain keresztül ismert volt az SS által felvetett ún. Európa-terv, melynek keretében hajlandóságot mutattak volna akár egymillió zsidó kiengedésére, megfelelő anyagi ellenszolgáltatás vagy külföldön rekedt német állampolgárok cseréje útján. Az Európa terv realitásának megítélésére a gyorsan változó háborús fejlemények közepette nem nyílt lehetőség. A pozsonyi tárgyalások, a szlovákiai deportálások leállítása miatt, félbeszakadtak. Magyarország megszállását követően az SS, megtévesztő és valódi céljait elleplező tárgyalási készségét csakhamar tudatta a magyarországi zsidóság vezetőivel. Az ország megszállásának az egyik, nem is nagyon titkolt célja az volt, hogy a 800 ezres zsidó népességet az „Endlösung", vagyis a végső megoldás körébe vonva, gazdasági erőforrásaitól megfosszák és a birodalom megsemmisítő- és munkatáboraiba történő deportálását követően, elpusztítsák. E feladat megoldására Eichmannt, a zsidótanítási ügyeket intéző SS főhivatal osztályvezetőjét 200 főnyi kommandójával, Budapestre rendelték. Az SS által kinevezett Zsidó Tanáccsal megkezdődött tárgyalások első fordulói, Eichmann félrevezető szólamai közepette, a gazdasági kifosztás jegyében alakultak. Miközben a vidéki zsidóság deportálását megelőző összeköltöztetések és gettósítások rohamos gyorsasággal folytak, Eichmann azzal a megtévesztő ajánlattal fordult a — szerinte a cionista világmozgalmat 76