Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Wallenberg és dr. Vájna Ernő tárgyalásai a nemzetközi gettóról

Dr. Vájna és a nyilaspárt célkitűzéseinek propagálására 1941-ben rövidhullámú rádióadás szervezéséhez kezdett. Úgy vélte, a sajtótermékek terjesztése nagyobb veszéllyel jár s kisebb hatékonyságú, mint a rövidhullámú rádióadás. 1942. július 18-án este ment ki az első adás egy kispesti lakásról „Fekete propaganda" címmel, melyet magyar és német nyelven sugároztak s a főváros 40 km-es körzetében volt fogható. Az adó a „Magyar Szocialista Mozgalom rövidhullámú adóállomása" néven jelentkezett. Az „erősen nemzet- és kormányellenes" első adást még négy további adás követte, napi 15-20 perces időtartalommal. A rendőrség, amelyet bizalmasan értesítettek, ezt követően letartóztatta a rádióadást szövegező dr. Vájna Ernőt és négy társát, akiket a M. Kir. Honvéd Vezérkar Bírósága 3-12 évi fegyházbüntetésre ítélt el. 1942. augusztus 26-án Szombathelyi vezérkari főnök az ítéletet megerősítette. A katonai különbíróság a vádlottak beismerő vallomását és „tisztánlátásukat elhomályosító politikai rajongásukat" enyhítő körülményként értékelte.

97 A büntetés végrehajtására nem került sor, dr. Vájna szabadlábon védekezhetett 1943-ban egy sajtóperben, melyet Baky László indított ellene rágalmazás címén.

98 Az év végén mégis meg kellett kezdeni büntetésének letöltését. 1944. március 21-én a német megszállást követően Baky fellebbezésének visszavonásával megszűnt a rágalmazási per és áprilisban, szabadlábra helyezték a rádiós per foglyait is. Dr. Vájna és mentora, az egykori BSZKRT műszaki főtanácsos, a párt személyzeti vezetőjének feladatkörét ellátó Gál Csaba nyilas képviselő „nagy napja" a nyilas hatalomátvételt követően köszöntött be. Október 16-án Gál Csaba és előre kijelölt káderei autókkal mentek a miniszténumokba, ahol rövid úton feleskették Szálasira a tisztviselőket és beiktatták a pártmegbízottakat. Dr. Vájna a miniszterelnökség pártmegbízotti tisztét kapta. E minőségében intézkedett az áthelyezésekről, elbocsátásokról, kegydíjmegvonásokról és fizetésemelésekről. Dr. Vájna a december 5-én tartott miniszterelnökségi gyűlésen minden alkalmazottat nyugat-magyarországi kitelepülésre kötelezett. Amikor a fővárost bekerítették s a németek kívánságára teljhatalmú megbízott küldéséről tárgyaltak, akkor Gál Csaba javaslatára esett a választás a hely- és személyi viszonyokkal ismerős dr. Vájna Ernőre. Dr. Vájna a MÁV vezérigazgatóság Andrássy úti palotájában ütötte fel főhadiszállását. 1944/45 fordulóján a fővárosban legalább 5-6 nyilas alvezér igyekezett teljhatalomhoz jutni. Dr. Vájna, aki csak papírforma szerint volt élet-halál ura a körülzárt Budapesten, a kialakult erőviszonyok alapján igyekezett rendezni a nyilasvezérek viszálykodásait, hatalmi ambícióit. Nidosi főkerületvezetőt és Csiky 69