Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Bevezető

hajtásában s az 1942-ben elhatározott ún. Endlősung, vagyis a nácik hatalmába került zsidóság kiirtására irányuló akciók gyakorlati irányítója volt, Mauthausenbe, az osztrák Alpokban felállított koncentrációs táborba utazott. Eichmann, Himmler parancsa alapján, itt szervezte meg különleges kommandóját, akciócsoportját, melynek feladatává tették Magyarország zsidótlanításának végrehajtását. Az Eichmann különítmény tagjai az Európa-szerte már lebonyolított zsidó deportálásokban tapasztalatokat szerzett legmegbízhatóbb náci tisztekből és altisztekből kerültek ki. A magyarországi zsidó népesség felszámolását a szovjet hadsereg által megközelített keleti országrészekből nyugat felé haladva tervezték végrehajtani. Az átmeneti gettókba összeköltöztetett zsidó népességet deportáló vonatokon a lehető legrövidebb időn belül az Auschwitz-Birkenau-i megsemmisítő és munkatáborba tervezték kiszállítani. Jelen tanulmány kereteit meghaladná azon tényezők felsorolása és elemzése, amelyek révén Eichmann különítményének és hazai segítőinek példátlanul rövid idő, alig két és fél hónap alatt sikerült csaknem félmillió vidéki és Budapest környéki zsidót gettókba hurcolniuk, majd marhavagonokba zsúfoltan Auschwitzba deportálniuk s ott négyötödüket gázzal elpusztítaniuk. Néhány tízezren élték túl mindössze az első szelektálást s jutottak tovább a kegyetlen munkarobotról és éheztetésekről hírhedt táborokba. Amikor 1944. július 7-én a nemzetközi tiltakozások, az országot ért pusztító kihatású légitámadások és a sikeres franciaországi invázió, meg a feltartóztathatatlanul előrenyomuló szovjet csapatok katonai sikerei következtében Horthy Miklós megtiltotta a deportálásokat, akkor egyedül a 250 ezres budapesti zsidóság és a munkaszolgálatos századokhoz bevonultatott mintegy félszázezernyi zsidó férfi volt még az országban a német megszállás előtti, az idemenekültekkel együtt 800 ezernél nagyobb lélekszámú zsidó közösség tagjai közül. A magyarországi deportálások időpontjukat és körülményeiket tekintve bizonyos tekintetben különböztek a németek befolyása alá került más országokban végrehajtott „zsidótlanítási" akcióktól. Amikor 1944 májusában teljes erővel beindult a magyarországi deportálás, melynek keretében napi 2-5 vonaton 10-12 ezernyi zsidót szállítottak az auschwitzi haláltáborba, az elvakult csodafegyver hívőkön kívül már a német nemzetiszocialista vezetés tagjai közül is néhányan tudatában voltak a közelgő háborúvesztés elkerülhetetlenségének. Más megszállt, vagy csatlóssá tett európai országokban már évekkel korábban, amikor a hitleri Németország hatalmának csúcspontján volt, lezajlottak a deportálások. Magyarországon ezzel szemben akkor kezdődött meg az „Endlősung", a zsidókérdés végleges megoldása, 6