Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Wallenberg és dr. Vájna Ernő tárgyalásai a nemzetközi gettóról

Wallenberg és dr. Vájna Ernő tárgyalásai a nemzetközi gettóról Wallenberg, miután a németek nem reagáltak a zsidók érdekében kezdeményezett lépéseire, ténylegesen a váratlanul szövetségesként fellépő Szálaira támaszkodhatott mentőakcióinak folytatásában. A körülzárt fővárosban a vezetés nélkül maradt nyilas pártszolgálatosok állandó rendzavarásai, belső harcai, gyilkosságai a túlerejű szovjet támadókkal harcoló német csapatok hadmozdulataira zavaróan hatottak. A német parancsnokság a nyilas fegyveresektől csakúgy, mint a csendőrségi és rendőrségi erőktől azt várta el, hogy a milliós lakosság belső nyugalmának fenntartása mellett, teljes erőbevetéssel szolgálják a főváros védelmét. A budapesti német rendőri erők parancsnoka, az 1944 szeptemberében kinevezett Konrád HitschlerSS altábornagy, aki korábban azOranienburg-i SS kiképzőtábor parancsnoka volt, helyettesével, Remmlinger SS tábornokkal egyetértésben, több ízben is kérte a nyugati országhatárra menekült nyilas kormánytól, hogy nevezzen ki teljhatalmú megbízottat a fővárosi nyilas és más szélsőjobboldali fegyveres különítmények vezetésére. 1944. december 27-én német „Gólya" típusú futár-gépen az akkor még használható mátyásföldi repülőtérre megérkezett a Szálasi kormány „Budapest védelmére kiküldött teljhatalmú megbízott"-ja, dr. Vájna Ernő. Dr. Vájna jogászi végzettséggel rendelkezett, semmiféle rokoni kapcsolatban nem állt Vájna Gábor nyilas belügyminiszterrel. Édesapja, néhai Vájna Ede székesfővárosi tanácsnok 1920-1934 között a közélelmezési ügyeket vezette s a korabeli ellenzéki sajtó szerint a városházi „kiskirályok" egyike volt.

94 1913-ban született Ernő nevű gyermeke a jogi egyetem elvégzését követően a főváros közlekedési vállalatánál, a Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt-nél helyezkedett el napidíjas tisztviselő gyakornokként. " 1938-ban lépett be a Szálasi vezette Nemzeti Szocialista Pártba, majd a Hungarista Mozgalomba. Szálasi elitélését követően a Vecsés és Vidéke című hungarista lapban cikket írt, melyben Szálasit Krisztushoz hasonlította. E sajtóközleményért 1939-ben három és félhavi fogházbüntetésre ítélték, amelyet 1941-ben egyéves katonai szolgálatát követően, letöltött. A közlekedési vállalatnál, ahol erős nyilas pártszervezetet hozott létre, nem folytathatta szolgálatát s a nyilaspárt Központi Gazdasági Hivatalát vezette.

96 67