Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)
A budapesti rendőrség tevékenysége a nyilas hatalomátvételtől a főváros körüli ostromgyűrű bezáródásáig
és lakóikat bántalmazó egyenruhás csoportok elleni, fegyverhasználattal együttjáró esetek száma. 56 A rendőrség 1944 október-november folyamán a nyilasok önkényeskedéseit, atrocitásait, rablásait és illetéktelen igazoltatásait megakadályozni, az elkövetett esetek tetteseit kinyomozni általában nem volt képes, mivel a nyilas vezetőség gátolta a nyomozások lefolytatását. A zsidók összegyűjtése és kísérgetése, ami többnyire rendőrök közreműködésével történt, szörnyűséges körülmények közepette zajlott le és általános visszatetszést váltott ki a már hosszú évek háborús körülményei által „megedzett" fővárosi lakosság körében is. Tény viszont, hogy a rendőrség többnyire brutalitások nélkül hajtotta végre a nyilasok által elrendelt zsidóellenes intézkedéseket. November első napjaiban a nyilas kormány elrendelte valamennyi még megmaradt zsidó vagyon — kegyeleti-vallási tárgyak, jegygyűrűk, némi élelmiszerkészlet és valamelyes csekély pénzösszeg kivételével — állami tulajdonban vételét. A külföldi követségek együttes fellépésére, melynek állandó ösztönzője a svéd Raoul Wallenberg volt, valamint annak reményében, hogy a semleges országok elismerik a Szálasi kormányt, kinyilvánították, hogy érvényesnek tekintik a külföldi követségek és vöröskeresztes szervezetek által kiadott véd- és menleveleket, továbbá az egyéni és kollektív útleveleket. November első napjaiban báró Kemény Gábor nyilas külügyminiszter ismertette a semleges követségek diplomatái előtt Szálasi hatpontos elvi állásfoglalását a „zsidókérdés megoldására". A továbbiakban a „nemzetvezető" által meghatározott módón jártak el a nyilas hatalmi szervek a megmaradt magyarországi zsidósággal szemben. Elsőként a kormányzói és belügyminiszteri mentesítettek felülvizsgálatát hajtották végre, melynek eredményeként alig tizedére, azaz kevesebb, mint 600 főre csökkentették a zsidótörvények alól érdemeikre tekintettel mentesítettek számát. Ok megmaradhattak lakásaikban, nem voltak kötelesek sárga csillagot viselni, de a köz- és a gazdasági életben nem vehettek részt. Elrendelték a külföldi útlevéllel és menlevéllel rendelkezők összeköltöztetését is a lipótvárosi ún. Palatinus-házakba és még néhány szomszédos épületbe. Ez az épületcsoport a későbbikben nemzetközi, vagy kis gettó néven vált ismertté. A belügyminisztérium által kiadott rendelkezés szerint összesen 15 600 kivételezett, illetve védett személyt kívántak ide elhelyezni. Az eredetileg kijelölt házakban korábban alig 4000 laktak. November végéig a tervezett létszámhoz képest több, mint kétszeres volt a beköltözés, mivel a kiadott és hamisított védlevelek száma meghaladta a 120 ezret is. 57 49
