Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Dokumentumok

lévő könyveket bombatalálat nem érte volna, ami által ezek megsemmisültek. Megállapítható azonban, hogy ha ez a bombatalálat a házat nem érte volna, Magyar Jenő üzletének könyvraktára túlnyomó nagy részében éppen az én, illetőleg fivérem közbelépése folytán megmenekült volna. A bombatalálat természetesen nem irható az én rovásomra, s ha ez a véletlen bombatalálat nem éri a könyvraktárt, akkor a Magyar Jenő-féle üzlet sokkal épebben és felszereltebben maradt volna meg, mint a zsidó könyvüzleteknek túlnyomó nagy része. Arra nézve szükség esetére kérem a volt házfelügyelő, esetleg az ottani volt lakók tanukénti kihallgatását. Ismételten megjegyzem azonban, hogy ez az ügy nem az én ügyem, hanem fivérem ügye volt, abban nekem semmi szerepem nem volt. Fivérem ténykedéseiért pedig én felelőssé tehető nem vagyok akkor sem, ha nem a fent ismertetett módon járt volna el. ad 4. Hazai Lajos ügyre vonatkozó semmiféle bizonyítékokkal a határozatban foglaltak alátámasztva nincsenek. Hazai Lajost a Népbiróság kihallgatta, ahol is szószerint a következő vallomást tette: „A vádlottat nem ismerem, azt sem tudom miről van szó, nem tudom miért kaptam idézést." Ez volt Hazai Lajos vallomása. Nyilvánvalóan téves tehát az igazoló bizottság határozata, amikor ily vallomás után terhemre ró olyan cselekményt, amit soha el nem követtem. ad 5. Lehetséges, hogy én az általam megmentett 160 főnyi üldözött értékei a nyilas páltházban maradtak. Arról azonban én akkor semmit sem tudtam, nekem arról akkor senki sem szólt. Megjegyzem, hogy talán felesleges bizonyítani azon körülményt, hogy a 160 főnyi tömeg elsősorban és mindenekfelett az életét igyekezett megmenteni és bárkinek, tehát nekem is elsősorban és mindenekfelett az emberi élet megmentése lebegett a szemeim előtt. Lehetséges, hogy az értékek ott maradtak, lehetséges az is, hogy ha szólt volna valaki, hogy az értékek ott maradtak — aminthogy nem szóltak nekem erről semmit, akkor talán azt tanácsoltam volna, hogy ne törődjenek most azzal, mert hiszen legfontosabb az életük megmentése, már pedig, hogy 1945. január 8-án mit jelentett az, ha 160 főnyi üldözött nyilas pártházból kikerült, azt talán bővebben kifejtenem nem szükséges. Különösen nem 226