Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Dokumentumok

10.) a budapesti Népfőügyészséget, mégpedig utóbbi hármat főleg az igazolás alá vontnak ifjuságmételyező 1937-1942-es működésével kapcsolatban. Végül értesiti a bizottság e határozatáról az igazolás alá vontat azzal, hogy az 1146/1945. M. E. sz. rendelet 4. §-a alapján a határozat kézbesítésétől számított 3 napon belül a Budapesti Népbirósághoz intézett, a Budapesti Igazolóbizottsághoz ügyvéd által is benyújtható írásos fellebbezés indokolásnak van helye. A határozat szóbeli kihirdetésekor az igazolás alá vont fellebbezést jelentett be. Ezért nem jogerős a határozat, miértis a bizottság az összes iratokat a Budapesti Népbírósághoz felterjeszti azzal, hogy jogerőre emelkedés után ezen összes iratok esetleges vádemelés céljából a Budapesti Népügyészséghez átteendők. Budapest, 1948. augusztus 4-én. BFL Budapesti Népbíróság mint igazolási fellebbviteli Bíróság iratai 856.254/1948. Sokszorosított másolat 4.2. Szálai Pál fellebbezése a Budapesti III. Igazoló Bizottság határozata ellen 1948 szeptember T. Budapesti Népbiróság! A Budapesti Igazoló Bizottság III. ig. biz. 856.254 számú határozata ellen a szóbeli kihirdetés alkalmával már iélebbezést jelentettem be. Az Írásbeli határozatnak 1948 évi szeptember hó 14. napján történt kézbesítésétől számított három napon belül tisztelettel beterjesztem felebbezési indokolásomat I. A határozat a következő ténykedéseimet vette alapul: 1.) hogy én 1937-től 1942-ig a nyilaskeresztes pártnak nemcsak tagja, hanem itjusági vezetője is voltam; 2.) hogy 1944. október 15-e után ismét aktív tevékenységet fejtettem ki a nyilaskeresztes párt érdekében; 3.) hogy Magyar Jenő Múzeum-körű ti könyvantikvárius kifosztásában részem volt; 223