Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

A Holocaust történeti művek Szálai Pál szerepéről

többnyire kizárólag a Vörös Hadsereg felszabadító harcainak tulajdonították. Közben a szovjet tömbön kívüli országokban Wallenberg tragikus sorsáról megjelentetett könyvtárnyi mű mindegyikében — megkérdőjelezhető hitelességgel — olvasható volt a pesti gettó megmenekülése, kiemelve a történetből természetesen Wallenberg és titkos nyilaskeresztes segítője, Szálai Pál szerepét. A témával foglalkozók az 1980-as évektől, újból felfedezték Lévai Jenő alapvető műveit, melyeknek alapos feltáró és bemutató jellege, koncepciómentessége és objektivitásra törekvése általános méltánylást, elismerést nyert. A Szálai szerepét méltató külföldön megjelent művek közül elsőként Randolph L. Braham, The Politics of Genocide. The Holocaust in Hungary

9 című, 198 l-ben közzétett szaktörténészi alapossággal elkészített műve említendő. 1988-ban Braham könyve magyarul is megjelent. Braham részletesen ismerteti Szálai szerepét, megemlítve, hogy valószínűleg neki köszönhető a gettó megmentése. Kati Marton 1985-ben közzétett angol nyelvű Wallenberg monográfiája is figyelemre méltó tényeket sorol fel Szálairól. Szerző Magyarországon született, majd újságíróként az ABC News bonni irodáját vezette. írásai a legnevesebb amerikai folyóiratokban jelentek meg. Wallenbergről szóló könyve egy 1982-es televíziós riportsorozata nyomán készült el. Szálai ténykedését főként Lévai Jenő munkái alapján mutatja be, de felhasznál egyéb forrásokat is. Nem hagyható figyelmen kívül a Magyarországról elszármazott izraeli történész Gonda László A zsidóság Magyarországon 1526—1945 című monográfiája, amelynek kézirata 1984-ben készült el, de a szerző halála miatt végül csak 1992-ben jelent meg magyarul. 0 is megemlékezik Szálai gettómentő szerepéről, ami azért figyelemreméltó, mert alátámasztja azon állítást, hogy ha Szálairól idehaza hallgatni kellett is, azért Amerikában és Izraelben tudtak róla és számon tartották érdemeit.'' A hazai irodalomban az újabb művek közül a már idézett ,,A zsidó Budapest" enciklopédia, mint Wallenberg segítőtársáról emlékezik meg Szálairól, kiemelve a védett házak és a gettó megmentésében vitt szerepét.

12 Természetesen a gazdag könyvválasztékból olyan mű is idézhető, amely Szálai tevékenységét a legendák körébe utalja, valótlannak és saját védelme érdekében kitaláltnak tartja. Schiller svéd professzor deheroizáló Wallenberg életrajza azonban sem a címadó személyiség vonatkozásában, sem más kortársainak tevékenységében nem bizonyul pontosnak s inkább a tetszetős hipotézisek és kombinációs feltételezések gyűjteményének, mintsem hiteles történelmi műnek tekinthető. Állításai értékelésére a továbbiakban sor kerül. 19