Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Dokumentumok

ítéletet: Az 1945. évi április hó 14 napjától 1945. évi május hó 30 napjáig előzetes letartóztatásban volt Szálai Pál, 1915. szeptember 3. budapesti születésű, római katolikus vallású, budapesti (Rákóczi út 55. sz.) lakos, magántisztviselő foglalkozású, magyar állampolgár, nős, vagyontalan, katona volt, vádlottat a népbírósági rendelet 13. §. 2. pontjába és 3 pontjának 1 és 2 bekezdésébe ütköző háborús bűntettek miatt ellene emelt vád alól a Bp. 326. §-ának 2. pontja alapján felmenti. A felmerült 2666,- pengő bűnügyi költség a Bp. 479 és 482. §-a értelmében az államkincstárt terheli. Az ítélet rendelkező részét, jogerőre emelkedése után a népbírósági rendelet 52. §-a értelmében a budapesti népügyészségnek kiadni rendeli. Indokolás: A népbíróság a tárgyaláson kihallgatott tanúk vallomása és a tárgyalás egyéb adatai alapján a következő tényállást állapította meg: Szálai Pál vádlott 1937 évben belépett a Nemzeti Szocialista pártba, ahol egy ideig pénztáros, majd ifjúsági vezető is volt. Nyilas tevékenysége miatt 1939 évben el is ítélték, és a rá kiszabott egy évi börtönbüntetést 1940 évben kitöltötte. Büntetésének kitöltése után a nyilaskeresztes pártból kilépett. 1944. október 15-én a nyilaskeresztes párttól felszólítást kapott, hogy szolgálatra jelentkezzék. A vádlott, aki ekkor már lélekben eltávolodott a nyilas eszméktől, hosszas tépelődés után, azért jelentkezett pártszolgálatra, hogy jóvátegye mindazt, amit korábbi nyilas tevékenységével elkövetett. Először az északi választókerület munkarend vezetője lett. 1944. október folyamán az Erzsébet körút 14-22. számú házak kiürítéséről tudomást szerzett és a lakókat három nappal előbb értesítette, hogy értékeiket magukkal vihessék. A kiürítésbe maga semmi tevékenységgel nem folyt be. 1944. november 22-én összekötő tisztnek jelölték ki a nyilaskeresztes párt és a budapesti főkapitányság között. Minden fontosabb rendőrségi intézkedéshez a párt jóváhagyása volt szükséges és ezt a vádlott adta meg. Szabó Károly tanúnak akivel régen együtt cserkészkedett, elmondotta, hogy a nyilas eszméből már régen kiábrándult és segíteni szeretne az üldözötteken. Szabó Károly összehozta vádlottat a svéd követséggel, ahol a vádlott éjszakai tanácskozásokon tárgyalt Wallenberg követségi titkárral és Ígéretet tett, hogy minden esetben segíteni fog. Egy alkalommal dr. Fleischmann Ottó, aki ugyancsak a svéd követség alkalmazottja volt, telefonon 196