Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Dokumentumok

Kérem kihallgatni elsősorban Wallenberg svéd követségi titkár urat, Stöckler, dr. Nagy és Domonkos urakat, a volt Zsidó Tanács tagjait, a svájci követségről Zürcher Péter és Vonrufs nevezetű urakat (Szabadság tér), dr. Fleischmann és Szabó Károly urakat (svéd követségi iroda, Üllői út 22.), Rózsahegyi Kálmán és Egyed András urakat, 166 védett illetve nyilvántartott egyént, akiket én szabadítottam ki. Ezenkívül a személyi biztonságomra kirendelt két rendőrt, l-l rendőraltisztet és gépkocsivezetőt, Halmos, Tátrai, Zsiga és Simon urakat (Hunyadi János út 3.). Jelen három oldalra terjedő vallomást saját magam írtam és mindhárom oldalt saját magam írtam alá. Szálai Pál s. k. BM Ti V-102557. Tisztázat 1.2. Szálai Pál toloncházi kihallgatási jegyzőkönyve 1945. március 1. Jegyzőkönyv Felvétetett a Fogház- és Tolonc Ügyosztály hivatalos helységében 1945. március 5-én Szálai Pál bpesti 1915. szept. 3. születésű, rk. nős, magántisztviselő foglalkozású, bpesti VIII. Rákóczi út 55. I. 18. sz. alatti lakossal, aki a következőket adja elő: Mint a Nyilaskeresztes Párt rendőrségi összekötője voltam a budapesti főkapitányságnál, azzal a feladattal, hogy a rendőrség és a párt között felmerült ügyeket elintézzem. Megbízatásom 1944. november 22-én kezdődött, mely időtől kezdve a Zrínyi utcai főkapitányság helységében tevékenykedtem. Ezen megbízatásomat azért vállalatam, hogy régebbi párt tevékenységemet teljesen lemossam magamról, ugyanis 1942-ig mint bpesti ifjúsági vezető működtem. Wallenberg svéd királyi titkár úrral a Gyopár utcai követségen történt megbeszélésünk szerint, majd később, a hivatali helységeimben lefolyt tárgyalások szerint, minden igyekezetem oda irányult, hogy a Nyilaskeresztes Párt által üldözött és életveszélyben lévő zsidóságot megmentsem, ami majdnem egészében sikerült. 185