Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Jegyzetek

szültéig 18-20 ezer elhurcolás történt, főleg a gödöllői és más városkörnyéki gyűjtőtáborokba. Gyakoriak az orosz katonák szervezett rablásai. Csorba jelentését és a szovjet csapatok más tetteiről beszámoló dokumentumokat közli Karsai Elek-Somlyai Magda (Szerk.), Sorsforduló. Iratok Magyarország felszabadulásának történetéhez. Bp., 1970.

1—II, k. 600.+544. p. A művet röviddel megjelenését követően betiltották. 213. Domonkos Miksa tart. százados, a Gettó Tanács ügyvezetője, a gettó rendőrség volt főparancsnokának vallomása a Szálasi per 1946. február 21-i tárgyalási napján. BFL Szálasi per iratai B. 19618/49. Tárgyalási jegyzőkönyv 70/g. — Jónás Béla tanácselnök kérdésére Domonkos kijelentette, nem hiszi, hogy a nyilasok ölték volna meg Wallenberget, aki még az utolsó napokban is megvolt s csak azután tűnt el. 214. A gettó halottainak temetéséről: BFL XVII. 2. a. Budapesti Nemzeti Bizottság. A náci-nyilas rémtettek kivizsgálására alakult bizottság iratai. A budapesti rendőrség VII. ker. kapitánysága sérülési előadója, Rostás Kálmán jelentése a volt gettó halottainak 1945. február 2-től február 17-ig tartó, a Dohány utcai zsidótemplom előkertjében történő eltemetéséről. A temetésen naponta 20 rendőr felügyelete mellett 20 temetkezési intézeti sírásó és 65-100 fő kirendelt civil lakos vett részt. A jelentés mellett pontos helyszínrajz is található az egyes tömegsírokról a bennük elhelyezett halottak számának feltüntetésével. A gettóban 1945. január 11-én a Wesselényi u. 27. és 29. sz. házakban 45 halálos áldozatot követelő nyilas tömeggyilkosság kivizsgálását 1948-ban zárta le a rendőrség. A vizsgálat adatai szerint az Andrássy út 60. sz. alatti ún. Hűség Házából az esti órákban érkező, mintegy tucatnyi nyilas rabolt és gyilkolt a két ház pincéjében és lakásaiban. Az esemény után felvett rendőrségi jegyzőkönyv szerint egy gettórendőr észlelte a nyilasok garázdálkodását, a harci események miatt azonban nem volt képes a Síp utcai rendőrkülönítményt riasztani. Más forrásokból meg nem erősített adatok alapján, Wallenberg Sédeynél panaszt emelt. Három nyilast név szerint is megnevezett a pogrom résztvevőiként. Szondy detektívfőnök Szálai közreműködésével a nyilasházban le is tartóztatta a három pártszolgálatost és a főkapitányság központi ügyeletére kisértette, ahonnan másnap reggel nyilasérzelmű rendőrtisztek szabadon bocsátották őket. BM Ti 129355 a. — A magyarországi és a budapesti zsidóság emberveszteségéről hiteles adatok alapján, Stark Tamás: Zsidóság a vészkorszakban i. m. tekinti át. Ullein-Reviczky Antal: Német háború-orosz béke (Bp., 1993. 323. p.) című munkájában, forráshivatkozás nélkül közöl adatokat fővárosi zsidó értelmiség veszteségeiről. Életét vesztette 213 újságíró, az orvosok 38,9%-a, az ügyvédek 52,1, az állatorvosok 35,4, a gyógyszerészek 26,9%-a. A fővárosban 18 ezer zsidó tulajdonban lévő üzletet és 28 ezer ingatlant koboztak el. (189. p.) 215. A pesti gettók és a fővárosi zsidó lakosság nagyobb felének megmenekülését szinte valamennyi, a magyar Holocaust történetét feldolgozó mű méltatja. így pl. a Budapest Lexikon 2. kiadás. Bp., 1993.499. p., Braham: A magyar Holocaust, i. m. 2. k. 454. p., 176