Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Jegyzetek

190. Domonkos Miksa vallomása. 191. Lévai: Wallenberg i. m. 192. Szálai Pál vallomása a Nidosi elleni nyomozati eljárásban. 193. HIL 1640. A 13. német páncélos hadosztály töredékes iratait egy budai lakos az 1945. február 11-i kitörést követően a Széna téren találta egy kiégett páncélosban, majd 1970-ben átadta a HIL-nek. Ennek alapján készült Györffy György-Spácay Hedvig: A IX. SS hadtestparancsnokság titkos napijelentései a Budapestért folytatott harcokról 1945. január 1-24. között. Hadtörténeti Közlemények 1975. 1. 187-209. p. Kurt Mehner: Die geheimen Tagesberichten der deutschen Wehrmachtführung in Zweiten Weltkrieg sorozat 9-11. k-ben a német vezérkar titkos jelentései olvashatók a budapesti harcokról. 194. Lévai: A pesti gettó i. m. 132. p. 195. Érdemes megjegyezni, hogy a budapesti zsidóság történetének e kritikus időszakában, a legtevékenyebben eljáró semleges országbéli diplomaták egyike sem volt hivatásos szakmabeli: Wallenbergnek ugyan volt diplomáciai rangja, de mint a WRB képviselője érkezett Budapestre és útlevelének érvényességét félévenként hosszabbította meg a svéd külügyminisztérium, majd a budapesti követség. Dr. Peter Zürcher jogász volt és a svájci érdekeket képviselte egy textilgyár igazgatóságában. Ernst Vonrufs, Zürcher társa ugyanott volt technikus, őket Carl Lutz alkonzul, a svájci követség idegen érdekeket képviselő részlegének vezetője állította be a maga helyére, amikor a harcok miatt Budára, lakásába kényszerült visszaköltözni, a pesti oldalra kiterjedő illetékességi körrel. Perlasca, a trieszti internálásból szabadult olasz antifasiszta kereskedő, a spanyol követ, Angel St. Briz távozását követően, kihasználva ismertségét a spanyol követségen, minden hivatalos meghatalmazás nélkül ügyvivőként szerepelt. 196. Tschuy: Carl Lutz i. m. 329-332. p. 197. Gerhard Schmidhuber drezdai születésű vezérőrnagy, a 13., Magdeburg-i állomáshelyű Wehrmacht páncélos hadosztály 1944. október 1 -jén kinevezett parancsnoka, eltérően a magas rangú német tisztek körében általános magatartástól, jó kapcsolatot épített ki a hadosztályával szomszédos 10. magyar gyaloghadosztály parancsnokával, András vezérkari ezredessel, majd Pest kiürítését követően Budán, Lehoczky Lajos ezredessel és a tisztikarral. 1944 karácsonyán elismerő levelet küldött a magyar hadosztályhoz, több ízben felkereste annak parancsnokságát a hadműveleti tervek egyeztetésére. Ő javasolta Pfeffer-Wildenbruchnak december 27-én az ostromgyűrűből való kitörést, amelyre Hitler kitartást elrendelő parancsai miatt nem kerülhetett sor. Ha a német-magyar helyőrség elhagyta volna Budapestet, a lakosság megmenekül a másfél hónapig elhúzódó ostromharcok szenvedéseitől. Az 51 éves Schmidhuber katonai pályafutására: Bundesarchiv/Militärarchiv Freiburg 49 761 4781781 S.02 dosszié. A 13. páncélos hadosztály történetére: Friedrich von Hake, Das waren wir, das erlebten 174