Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Epilógus

Epilógus Szálai Pál 1945. január 16-án az éjjeli órákban Sédey megbízott rendőrfőkapitány törzsével együtt települt át a Városházáról a budai várhegy alatti sziklapincében kialakított magyar katonai parancsnoki harcálláspontra, ahol Hindy Iván altábornagy, a budapesti I. Honvéd Hadtest nyilasok által kinevezett parancsnoka, a főváros védelmében résztvevő magyar egységek legmagasabb rangú katonai vezetője is tartózkodott. Szálait elkísérte Szabó Károly is, míg Perjési Ferenc rendőrei kíséretében a gettóban élte meg a felszabadulást. Szálai, aki — többnyire Sédey szobájában — együtt volt a főkapitánnyal, esetenként átlátogatott a Külügyminisztérium Dísz téri épületének pincéjében kialakított óvóhelyen tartózkodó nyilas parancsnokságra is. Hindy környezetének egyik visszaemlékezője szerint a nyilasok főhadiszállása a legnagyobb kényelemmel volt berendezve s ott 21 főnyi nyilas vezetőség ütött tanyát. A nyilas parancsnokság teljesen elkülönült Hindyéktől és minden harci tevékenysége abból állt, hogy a lehető legjobb ellátást biztosítsák maguknak.

224 Bükkös György XIV. kerületi nyilasvezető szerint a nyilas parancsnokságon állandóan jelen voltak dr. Vájna Ernő, Nidosi Imre, Svaszta Gyula, a budai nyilas parancsnok, a tüdővészben megbetegedett Csiky Erich helyettese, Rettmann Kurt főkerületvezető, Ostián Antal helyettes főkerületvezető, Pipás-Nagy János propaganda vezető, Németh László és Orosz Antal kémelhárító tisztek. Rendszeresen bejártak Kubisi Béla és SzinyeiMerse Miklós rendőr alezredesek, akik a védelmi harcokban résztvevő rendőregységek parancsnokai voltak és „Szálai Pál rendőrtiszt, ő akadályozta meg a gettó felrobbantását." Figyelemre méltó, hogy az események után 21 évvel, 1966-ban egy nem is alacsony beosztású nyilasvezető emlékezetében megmaradt Szálai Pál neve és az a cselekedete, hogy megakadályozta a gettó felszámolását. Maga Szálai budai tevékenységének két epizódjáról emlékezett meg. Elsőként említette, hogy megakadályozta Nidosit a várpincében menedéket kereső Witz Béla kanonok, érseki helynök letartóztatásában, amit nevezett állítólagos zsidó származása miatt akart a „nagynevű, véreres arcú alezredes" elrendelni. Másik tette, hozzájárulása Kún páter, a vérengző nyilas kiugrott szerzetes letartóztatásához már inkább említést érdemel. 135