Czaga Viktória: Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere - Várostörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 1997)
II. rész - Menekülés
1849. május 2-án Kossuth Lajos kormányzó-elnök Szemere Bertalant nevezte ki a miniszteri tanács elnökévé, aki Házmánt az új kormány május 14-i eskütételét követően külügyminisztériumi osztályfőnökké nevezte ki. Hogy mennyire játszott szerepet a kinevezésben Házmán kitűnő adminisztratív képessége, s mennyire az, hogy Szemere — aki ekkor már Kossuth elszigetelésére törekedett, s éppen ezért közeledett Batthyány Kázmérhoz — egy közeli munkatársán keresztül is tartani akarta a kapcsolatot minisztertársával, nem tudjuk. Az arisztokrata Batthyány mellett mindenesetre hivatalszervezési szempontból is szükség lehetett Házmánra, hiszen a most már önálló külügyminisztérium megteremtéséről volt szó. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium ideiglenes vezetésével is megbízott Batthyány ebben a miniszteri minőségében is igénybe vette Házmánt. Igaz, hosszú együttműködésről a hadi események miatt nem lehetett szó. 1849 júniusának második felében a cári csapatok megkezdték benyomulásukat az ország területére, a Haynau főparancsnok által vezetett osztrák sereg pedig június 28-án elfoglalta Győrt. Görgey a honvéd fősereggel Komáromnál megállította előrenyomulásukat, de július 11-én, a második komáromi ütközetben vereséget szenvedett. Kossuth kormányzó-elnök 1849. július 2-án bejelentette, hogy a kormány a fenyegetett fővárosból Szegedre teszi át székhelyét. Az országgyűlés pedig úgy határozott, hogy pesti üléseit fölfüggeszti, s követi a kormányt Szegedre. 180 Házmán képviselőtársaival együtt menekült előbb Szegedre, majd július végén Aradra. A képviselőház utolsó ülését Aradon tartotta augusztus 11-én. E napon a miniszterek szélnek eresztették tisztviselőiket, s a leírhatatlan zűrzavarban menekült mindenki, amerre látott. A várost északról az orosz, délről az osztrák seregek bekerítéssel fenyegették. Az út egyedül Törökország felé volt szabad. sőt vissza sem engedte őket Pestre. Magyaro. tört. 1848-1890. 1. k. 307-311. 178 Közlöny, 1849. június 27. 179 Batthyány Kázmér által a magyar külképviseletekhez intézett levél fogalmazványa, Házmán kézírásával: MOL Külügymin. W 1849-759. sz.; valamint az a körlevél, amelyet Batthyány, mint földmívelési, ipari és kereskedelemügyi miniszter intézett ugyancsak a külképviseletekhez. L. 177. sz. jeleztet. 180 Szeremlei S., 1867. 2. r. 207. p.; Madarász J. 254. p. 181 Szeremlei s., 1867. 2. r. 250-251. p., 275. p.; Madarász J. 261. p. 69
