Czaga Viktória: Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere - Várostörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 1997)

II. rész - Emigrációban — Törökország

A politikus Házmánnak az a véleménye, hogy a nemzetek közötti vélt szimpátián (mit ábrándnak tart), vagy annak hiányán túl kell ugyan lépni, de azt kérdezi: a szabadságharc leverése és a megtorlás után hiszi-e Szemere, „hogy találkoznék magyar ki vérét ontaná egy önálló szerb Vojvodina, egy oláh Erdély, egy szász tartomány, egy illír Horvátország etc. megalapításában?" Éppen ezért, ha Szemere és Teleki László a párizsi pánszláv komitéval egy megkötendő szövetségről tárgyal,

213 annak csak egy célja lehet: összefogni a lengyel, a cseh, a délszláv, a román emigráció vezetőivel saját államaik és Magyarország függetlenségének egyidőben történő kivívására, azaz ,,egy időbeni erőkifejtés és egymásérti küzdés a közös, mégis külön cél elérése végett". Ez utóbbi egyben Magyarországnak fölrajzi fekvésénél fogva is létérdeke. Egy önálló Lengyel- és Csehország megvédené az orosz és a porosz állam hatalmi törekvéseitől, az önálló délszláv állam és a román fejedelemség pedig — belső problémái által lekötve — nem jelentene veszélyt Magyarország önállóságára. Éppen ezért ,,A szabad fejlődhetés községi és tudományos téren az, melyen a népfajok találkozhatnak és mérkőzhetnek; ezt a szegedi törvény biztosította. Mindent engedélyeznék, mi e célra szükséges, semmit, mi a külön álladalmak népfelségi jogaihoz tartozik." — zárta gondolatmenetét. A kiutahiai emigránsok — Batthyány Kázmér, Perczel Mór, Mészáros Lázár — még ezt az álláspontot is túl engedékenynek tartolták. A magyar emigráció tagjainak túlnyomó többsége, akár Párizsban, akár Londonban vagy éppen Törökországban ette a száműzöttek keserű kenyerét, hallani sem akart az ország területi integritásának feladásáról. A törökországi menekültekben pedig — elzártságuknál és helyzetüknél fogva -— élénkebben és tartósabban éltek a bukást követő menekülés napjai, lázasabban keresték és találták meg a tragédia okát a nemzetiségek szembefordulásában. A „szlávok bennünket egyszer már bé vezettek a hínárba, jóllehet ők maguk is fuldokolnak mostan benn; nem szeretném, ha a la 1849 ismét kelepcébe kerítenének." -— közvetítette Házmán a saját véleménye mellett Perczelét, Batthyányét és Mészáros Lázárét is, amely Kossuth véleményétől sem tért el lényegében: 1851 áprilisában kidolgozott alkotmánytervezetének Magyarország területi egysége az alapja."' 213 Magyaro. tört. 1848-1890. 6/1. 506. p., 512. p. 214 L. a 206. sz. jelzetet. 215 Kossuth Lajos 1851. április 25-re dolgozta ki kiutahiai alkotmánytervezetét, amely 81