Czaga Viktória: Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere - Várostörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 1997)

II. rész - Menekülés

trónfosztás után egy nappal. A városban értesült arról, hogy a képviselőház — távolmaradása miatt — képviselői állásából felfüggesztette. Május 7-én benyújtott igazolását azonban elfogadták.

I7 így — miután nem volt még igazolt képviselő — csak magánemberként lehetett jelen azon az ülésen, amelyen az országgyűlés elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozat szövegét — 1849. április 19-én. 1849 februárjában tíz belügyminisztériumi tisztviselő jelent meg Debrecenben. Az orszaglaszati osztály vezetésével Kuthy Lajost bízták meg, ezért Házmán április közepétől a közigazgatási osztályt vette át. Jóllehet kimaradt mindazon politikai küzdelmekből, amelyek április 14-hez vezettek, minden bizonnyal hatott rá az a légkör, az a mámoros hangulat, amely ezekben a napokban a szabadságharc fővárosát, Debrecent jellemezte.

176 Az a tény, hogy továbbra is képviselő és minisztériumi tisztviselő maradt, arra enged következtetni, hogy egyetértett ezen politikai lépéssel. Nézetét, véleményét a trónfosztásról egy 1849. június 11-én megfogalmazott hivatalos levélből ismerhetjük meg, amelyet már külügyminisztériumi osztályfőnökként fogalmazott: „A magyar nemzet képviselői 1849. április 14-én Magyarország álladalmi függetlenségét és a trón megüresedését ünnepélyesen kijelentették. Tartoztak ezen határozattal a közerkölcsösségnek, tartoztak a fegyveresen megtámadott és legbensőbb érzelmeiben véresen megsértett nép akaratának; miután a becsület és az ország törvényeinek alapján ajánlott kibékélés szerény kísérletei meghiúsultak, sőt a békekövetek... népjogellenesen fogságba ejtettek. ... A nemzet kivívott győzelmei és Budapest visszafoglalásával" bebizonyította, hogy megvédi szabadságát, s törvénnyel „rendezett és miniszteri felelősséggel biztosított" kormánya vezetni tudja az országot.

1 174 Házmán igazolásáról 1. a 172. sz. jelzetet; Beér-Csizmadia, 1954. 356. p., 425. p., 433-434. p., 847. p. 850. p. 175 F. Kiss E., 1987. 531. p. 176 A debreceni hangulatról igen szemléletesen számol be pl. id. Ábrányi Kornél, aki a várost „az ország lüktető szívé"-nek nevezi, ahová az ország „szellemi erőinek színe-java gyűlt össze": id. Ábrányi K., 1987. 20. p. 177 MOL Földmivelésügyi, ipari és ker. min. Ker. szako., 1849-116. sz. „a békekövetek... népjogellenesen fogságba ejtettek." — Házmán itt arra az 1849. január 1. küldöttségre utal, amelyet az országgyűlés menesztett Windisgraetz bicskei táborába, s amelynek tagjai Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Mailáth György, Mailáth Antal és Lonovics József egri érsek voltak. A követekkel Windischgraetz nem tárgyalt, 68