Czaga Viktória: Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere - Várostörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 1997)

I. rész - Házmán az utolsó rendi országgyűlésen

változások előtt áll, a márciusi és áprilisi események hatása alatt az egyesítés városi — különösen Pest városi — ellenzőit ki lehet kerülni. Minden bizonnyal nem egy előkészítés nélküli, mechanikusan végrehajtott egyesítés lebegett a szeme előtt, hanem az, hogy az ország polgári átalakulásával egyidőben, annak folyamatában a két város egyesítését meg kell és meg is lehet valósítani, annál inkább mert az utolsó rendi országgyűlés 1848. április 11-én ünnepélyesen lezárult, és Pozsony megszűnt az ország politikai központja lenni. A Budára hazaérkező követek

148 „az alkotmányos szabadságot" vitték meg polgártársaiknak, mert a „szabad törvényhozás..., szabad sajtó, — a népképviselet, — a községi rendszer, — a független magyar minisztérium iránt alkotott törvények által oly alapok rakattak le, melyeken a nemzet közszabadságának és boldogságánaképülete... emelkedik,... Nem minden ez, mi az egész nemzet jövendőjét magába foglalná, hanem alapja jövő kifejlődésünknek... Egység és összetartás kívántatik... arra, hogy legyen az, mit a törvény rendel, de sem több, sem kevesebb; és ha több... azt törvényes úton eszközöljük. Hazánk határai között sokféle nyelvű népek tanyáznak, de van egy alap, melyen ezeknek ... érdekeit egyesíteni lehet; ez az alkotmányos szabadság... a polgárzat függetlenségének alapján pedig, ugyanazon egy uralkodó alatt, egyesülhetünk a birodalom egységének eszméjében. Erőt egység ád; — egyenetlenség felbontja a legerősebb országokat." — írta politikai hitvallásának is tekinthető követjelentésében Házmán. Buda város közönsége, a választók, midőn hálás köszönetüket jegyzőkönyvbe foglalták, egyben búcsúztak is tőle: a Szemere Bertalan belügyminiszter által osztálytanácsnokká kinevezett Házmán

150 városi hivatalát nem tarthatta meg. A budaiak azonban méltóképpen fejezték ki köszönetüket: az első népképviseleti országgyűlésre is megválasztották képviselőjüknek. 148 Házmán nemcsak mint követ érkezett vissza Budára, hanem — Kossuth javaslatára — Károlyi István pesti követtel együtt a „Pestre menő küldöttség tagja". Feladatuk volt a közcsend és közrend megőrzése a testvérvárosokban. Barta I., 1951. 670. p. Kossuthék a két városi követ helyismeretére és tekintélyére is számítottak a pesti — és a budai — népmozgalom megfékezésében. 149 BFL, Bvlt ogy-i i. 1848. május nn. Követjelentés 150 PH 1848. május 11.; F. Kis E., 1987. 531. p. 151 Az első népképviseleti országgyűlési választások lebonyolítására Budát két választási kerületre osztották. Az elsőhöz tartozott a Vár, a Tabán, a Krisztinaváros és a 58