Czaga Viktória: Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere - Várostörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 1997)
I. rész - Készülődés az országgyűlésre, az első választás
várbeli, tizenhat vízivárosi, tíz tabáni, négy-négy krisztinavárosi és újlaki, valamint öt országúti polgárból állott. A tanács — figyelmen kívül hagyva a Helytartótanács rendeletét — először mind az első, mint a másodkövet helyére három-három tanácsnokot jelölt. Schreiber Ferenc főbírót, Vásárhelyi Nagy Benedeket, Türnböck Jánost; valamint Keller Ferenc városkapitányt, Alkér Antal tanácsi és Nékám János törvényszéki főjegyzőt. " Mind Nékám, mind Alkér Házmánnal együtt a 1837-es tisztújításon került hivatalába, tehát jól ismerték egymást, s talán nem véletlen, hogy ők ketten visszaléptek a jelöléstől. így kerülhetett a polgári választmány részéről a jelölő listára Házmán Ferenc és Steffanovits Pál ügyvéd neve. Az első követ megválasztásába a polgári választmány nem szólhatott bele, az a tanács és a választópolgárság ügye maradt: Schreiber Ferenc főbíró, a város korábbi követe, a százkét szavazatból kilencvenöttel fölényes győzelmet aratott. Az igazi tét a másodkövet választása volt: sikerül-e a maguk jelöltjét megválasztani, s ezzel megtörni a tanács és a választópolgárság hegemóniáját? Az összeszámolt százharminchét szavazatból 39-39 szavazatot kapott Keller és Steffanovits egyaránt, míg Házmán 59 szavazattal győzött. A meglehetősen kiegyenlített eredmény arra enged következtetni, hogy hívei lehettek mind a három oldalon: a tanácson belül, a választópolgárság és a polgári választmány képviselői között is. A tanácsbéliek azzal siettek némileg kiköszörülni a csorbát, hogy Házmán — akit polgárjog nélkül is kineveztek főügyésszé, sőt jelölték és meg is választották országgyűlési követnek — 1843. május 10-én megkapta a polgárjogot. 78 Ha személy szerint neki nem is volt fontos a megszerzése, a budai polgárság vezetőinek annál inkább az lehetett; így is kifejezésre akarták juttatni, hogy a megválasztott követ közülük való. 9 74 BFL, Bvlt tan. jkv. 1843. április 26. 2457. sz.; Bp. tört. III., 1975. 432. p. 75 Buda város tanácsi vezetőkre és alkalmazottakra 1848-ig L. Schmall L., 1899. II. k., abc szerint. 76 BFL, Bvlt tan. jkv. 1843. április 26. 2457. sz. 77 L. 76. sz. jelzetet 78 Illyefalvy L., én. 121. p. 79 A polgárjog presztízse a XIX. század 40-es éveiben már erősen veszített értékéből: 29
