Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)
III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 1. Bevételek
beruházások részesedése. A következő évek a háztartás konszolidációjának jegyében teltek, így ugrásszerű változást csak 1910, a nagyszabású külföldi kölcsönfelvételek kezdete hozott. Ebben az évben már 47,11% volt a beruházási hányad, ami a következő évben még tovább emelkedett 49,28 %-ra. E két év kiugróan magas hányada döntően két tranzakciónak: a gázművek községesítésének és a Városi Villamosvasút Rt. részvénytöbbsége megvásárlásának tulajdonítható. 1912-ben, a Bárczy-féle beruházó program lendületes folytatása mellett, a költségvetés 39,95%-át fordították beruházásokra, az 1913. év 31,30%-os aránya már a lendület bizonyos — a gazdasági fellendülés megtorpanásával nagyjából egybeeső — megtöréséről tanúskodik. 1. Bevételek A városigazgatás karakterét leginkább az általa ellátott funkciók köre, a társadalmi viszonyokba való beavatkozásának mélysége és jellege, szolgáltató és környezetformáló tevékenysége határozza meg, mindez pedig legközvetlenebbül és legszembetűnőbben a költségvetés kiadási oldalát alakítja a maga képére. A funkcióváltás ugyanakkor, a pénzügyi források iránti igény megsokszorozása mellett, e források biztosításához kínálkozó mozgásteret is folytonosan újraformálta. A mozgástér tényleges kihasználása a várospolitikára befolyást gyakorló érdekcsoportok erőviszonyainak és a városvezetés hozzájuk fűződő kapcsolatának függvénye. A II. táblázat a főváros bevételeinek alakulását főbb bevételcsoportok szerinti bontásban mutatja. 170 (Vö. 1. ábra) 170 Megjegyzések a II. táblázathoz: az 1-3. rovat az egyes évek kölcsönök nélküli bevételének többnyire csak 70-75%-át fedi le, mivel a három kiválasztott kategória nem öleli fel a különféle eljárási díjakat és járulékokat, az állami hozzájárulásokat és megtérítéseket, az egészségügy, a népjólét, a szegényügy és a közoktatás bevételeit, valamint számos kisebb, illetve egyedi tételt sem. Az egyes kategóriák részletesebb magyarázatát Id. a III., V.,VI.táblázatokhoz fűzött jegyzeteknél. 96