Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)
II. Intézményrendszer és döntési mechanizmus - 4. Bárczy polgármesterré választása és az egyesített községi párt megalakulása
Az értekezleten megjelentek személyes súlya és főként a mögöttük álló szavazatok száma alapján ekkor már kevés kétség lehetett Polónyi jelöltjének kudarca iránt. A június 6-i közgyűlés a várakozásokhoz képest aránylag simán el is fogadta a választás azonnali kiírására vonatkozó indítványt. Az ellenzék részéről csak Kasics Péter vállalkozott a vezérszónoki szerepre, aki időközben összekülönbözött a Szabadpolgári Párttal, és abból ki is lépett, de a gyűlölt törzsfőnökök ellen mindig kész volt csatasorba állni. 2 Polónyiék a Magyar Tudósító cimű félhivatalos kőnyomatosban támadták meg Vázsonyit a törzsfőnökökkel való összefogása miatt, a városatyákat pedig figyelmeztették, hogy ,, a főváros pénzügyi regenerációja a kormány jelentékeny támogatása nélkül alig képzelhető". A következő hét folyamán lezajlottak a kerületi értekezletek, amelyek tisztázták az erőviszonyokat. Az L, IL, IV. és a IX-X. kerületek Sipőczöt, a többiek Bárczyt támogatták. Vaszilievits visszalépett, és az alpolgármesterséget pályázta meg. Június 17-én zajlott le a negyvenötös választmány polgármesterjelölő ülése, amelyen Sipőcz négy kerületével szemben Bárczyt az öt kerület támogatta. Az ülés nevezetes mozzanata volt még, hogy a VI. kerület ekkor delegált először demokrata párthoz tartozó bizottsági tagokat a választmányba. A polgármesterválasztó közgyűlésre 19-én, kedden került sor. Itt már különösebb izgalmak nélkül érvényesült apapírforma: Bárczy 195 szavazattal győzött, Sipőcz 143, Kun Gyula 15 szavazatotkapott. 12 ' „Bárczy István Sacher Gusztávnak, a belvárosi főreáliskola francia tanárának fia volt. Atyja lengyel menekült volt, eredeti neve Smolensky; előbb Bécsben, majd a Felvidéken nevelősködött, itt ismerkedett meg későbbi feleségével. Bárczy István középtermetű, finom arcú férfi volt. Eredetileg papnak készült, kisszemináriumi benyomásait megőrizte, mélyen vallásos volt." — emlékezik rá egyik legközelebbi munkatársa, Harrer Ferenc. — ,,Anyja bárcziházi Bárczy leány, az ő nevét vette fel, amikor tanácsjegyző korában Baitnerből Bódyvá és Amtmannból Almádyvá lett kollégáival együtt nevét megmagyarosította. Felesége, akit egész kezdő hivatalnok korában vett el, finom, előkelő jelenség; szintén dzsentri eredetű. Anyja és 123 Pesti Hírlap 1906. június 2. 124 FK. 1906. június. 8. 125 A Polgár 1906. június 8. 126 FK 1906. június 22.; a választás előzményeihez ld.még Szőcs, 1977. 158-159. 71
