Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)
II. Intézményrendszer és döntési mechanizmus - 4. Bárczy polgármesterré választása és az egyesített községi párt megalakulása
a jelölés folyamatába az önkormányzatnak nem biztosított befolyást.De maga a gesztus valóban azt jelentette, hogy Polónyi Géza, aki az igazságügyminiszteri székbe kerülve a kormány fővárosi politikájának kizárólagos alakítására is igényt tartott, már nem volt hajlandó politikai partnernek tekinteni a közgyűlés többségét. Arra készült, hogy ezt a többséget annak szabadelvű párti múltjára, valamint a Fej érv áry-kormán nyal szembeni nem eléggé harcias kiállására hivatkozva diszkreditálhatja, és a választásokon hozzá feltétlenül hű függetlenségi párti gárdát ültethet a helyére. Jelöltje a főpolgármesteri posztra Fülepp Kálmán tiszti főügyész volt, aki a főváros ellenállási határozatainak jogszerűségét igazoló szakvéleményeivel nagy szolgálatot tett a koalíciónak a válság idején. Fülepp személye ellen a többi kerületi csoportnak sem volt különösebb kifogása, a jelölés módja ellen pedig csupán erőtlen tiltakozó nyilatkozatokra futotta erejükből, miután a választási vereség és a kilátások bizonytalansága miatt igen dezorganizált állapotban voltak. Az ellene irányuló szervezkedést az is megnehezítette, hogy nem lehetett tudni, kiknek a neve kerül még a szavazólapra. Ennél is döntőbb volt az a szempont, amelyet Feleki Béla, a VI. kerületi kaszinó-párt egyik vezető embere fogalmazott meg:,,... olyan kormánnyal állunk szemben, amelytől a fővárosra nézve igen fontos — és jogos — engedményeket várunk, melyeket régebben megígértek már nekü nk, s amelyek most megvalósulásra várnak. Miután pedig a fővárosnak érdeke, hogy ezeket az engedményeket megkapja, valószínű, hogy erre való tekintettel a bizottsági tagok nagy része rá fog szavazni a kormány jelöltjére." 1 ' 8 Elsősorban a kormánynál évek óta elintézetlenül heverő pénzügyi igényekről volt szó, amelyek kedvező elintézése mind sürgetőbb lett. A korábbi években az is kiderült, hogy az autonómia nagyfokú korlátozottsága folytán a kormány a bevételeket érintő fontos határozatok jóváhagyásának megtagadásával vagy még inkább elhúzásával is a tönk szélére sodorhatja a főváros gazdálkodását, illetve megakadályozhat minden intézkedést, amely alkalmas a válság elhárítására. A várakozásoknak megfelelően a május 12-i közgyűlés meg is választotta Füleppet főpolgármesternek 177 szavazattal, Kollár Lajos, all. kerületi többségi csoportosulás egyik prominens személyisége ellenében, aki 121 voksot kapott." 117 Pesti Hírlap 1906. május 10. 118 A Polgár 1906. május 10. 119 FK. 1906. május 15.; vö. Szűcs, 1977. 156-157. 68
