Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

II. Intézményrendszer és döntési mechanizmus - 3. A pártosodás kezdetei

hogy ez önmagában semmit nem oldana meg, mivel a választmány csak kicsúcsosodása a kerületi klikkek rendszerének. Ettől a lépéstől ezért eltekintettek, kimondták viszont egy kerületi szervezettől független „városi párt" megalakításának szükségességét. Vázsonyi ez alatt nem szoros értelemben vett, program alapján álló pártalapítást értett, hanem független képviselők pártkeretek nélküli csoportosulását. Az új szerveződés elleni fellépésre az adott alkalmat, hogy az összejövetelen elnöklő Légrády Károly, a Pesti Hírlap főszerkesztője kifejtette: 28 évi közgyűlési múltja során soha nem tapasztalta, hogy valamely városatya a főváros érdekét a sajátja elé helyezte volna. Ez a szellem óhatatlanul kisugárzik a tisztviselői karra is, így nem csoda, ha ,,el van terjedve az a nézet, hogy egyik-másik tisztviselő — tisztelet a kivételnek — baksisokat fogad el." Légrádyt, a törzsfőnöki értekezleten meghatározott szereposztásnak megfelelően, Polónyi támadta meg a közgyűlésen a tisztviselők becsületének védelme címén (a bizottsági tagokkal kapcsolatban tett megjegyzéseiről természetesen nem tett említést). Légrády lojális nyilatkozata ellenére, amellyel inkább tompítani igyekezett az elhangzottak élét, a tanács rágalmazás címén bűnvádi eljárást kezdeményezett ellene. A megfélemlítés sikerrel járt, a tervezett értekezletek nem váltak rendszeressé.

96 Vázsonyiék városgazdálkodással és a közterhek újfajta elosztásával kapcsolatosjavaslatait formálisan többnyire elfogadták, de a megvalósítás irányába tett kezdeti lépések is elakadtak a városatyák túlnyomó részének ellenérdekeltsége, a tanács koncepciótlansága és az erős közgyűlési érdekcsoportok közötti óvatos lavírozása, valamint — nem utolsó sorban — a főváros autonómiájának erős korlátozottsága következtében. A közgyűlés vezető csoportjának ahhoz sem ereje, sem komoly szándéka nem volt, hogy a tulajdonos polgárság nagyobb mértékű megterhelésével keressék a kiutat a város infrastrukturális fejlődésének megtörésével fenyegető pénzügyi válságból. Ehelyett a „takarékosság hiányát" és a magas sze95 Pesti Hírlap 1901. január 6. 96 FK. 1901. január 11.; Pesti Hírlap 1901. január 13. Légrády ügyének lett további folytatása. A képviselőház nem függesztette fel a mentelmi jogát, így az eljárást nem lehetett lefolytatni. Az októberi választásokon azonban nem került a parlamentbe. A tanács ekkor az eljárás újbóli megindítását kezdeményezte, és ettől csak akkor tekintett el, amikor Légrády felkereste a polgármestert, és ismételten kijelentette előtte, hogy a tisztikart „sérteni vagy gyanúsítani a legtávolabbról sem akarta". BFL IV. 1409b 35/1901. 97 Részletesen Id. a III/l. fejezetet 60