Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

II. Intézményrendszer és döntési mechanizmus - 2. Képviselet és bürokrácia

hogy Polónyi vesztegetési pénzeket fogadott el, az általa ügyvédként képviselt vállalkozások érdekében városházi befolyását gátlástalanul kihasználva közbenjárt, illetve a törvény idevágó rendelkezéseit semmibe véve a közgyűlésen is felszólalt, és nemegyszer az ő felszólalása döntötte el a vitát. Olyan eseteket is sikerült bizonyítani, amikor Polónyi busás díjazásért készített valamely vállalat számára jogi szakvéleményt, majd ugyanezt a közgyűlésen képviselői minőségében is előadta."' Tanúként a közgyűlés legprominensebb személyiségei vonultak fel, és világossá vált, hogy távolról sem elszigetelt jelenségekről van szó. A főváros köreiben a legnagyobb felhördülést Sándor Pálnak a perben tett vallomása váltotta ki, aki kijelentette, hogy a „bizottsági tagság a fővárosnál a vagyonszerzés egyik szokásos módja." Állítását a közgyűlés előtt is fenntartotta: a vállalatok kifejezetten súlyt helyeznek arra, hogy saját ügyvédeik mellett befolyásos bizottsági tagokat is ellássanak megbízásokkal, a honorárium pedig nem annyira a per tárgyához igazodik, hanem „mindig méltó az illető biz. tag úr hírnevéhez és általánosan ismert befolyásához. Olyan ügyvédek akik sokszor szerepelnek a közgyűlésen, pláne ha kellemetlenkedni is tudnak, s veszedelmes emberekként ismeretesek, különösen keresettek... A várossal szerződésben álló, vagy szerződésben maradni akaró vállalatok versenyeznek abban, hogy megszerezzék az ilyen férfiakat igazgatóságukba és nagyon gyakran nem sikertelenül." A közgyűlésnek nem volt olyan szűkebb testülete, amely a végrehajtásban is közreműködött volna, ez teljes mértékben a tanács kompetenciájába tartozott. A döntéselőkészítésben a közgyűlés szakbizottságainak volt bizonyos szerepe, miután ezek minden ügykörükbe tartozó közgyűlési előterjesztést megtárgyaltak. A tanács előterjesztése minden esetben az illetékes bizottmány véleményével ellátva került a plénum elé. Itt mód volt az előterjesztések alaposabb megvitatására. A bizottmányok várospolitikai jelentősége ezzel együtt is korlátozott volt, mivel a fontosabb kérdésekben a közgyűlés állásfoglalása az informális kerületi értekezletek keretében alakult ki. A bizottmányok tanácskozásait sem jellemezte általában élénkebb, vagy más szempontokat felvető tanácskozás, mint magát a közgyűlést. 55 A tárgyalássorozatról valamennyi korabeli napilap részletesen beszámolt. A Pesti Hírlap, a Pesti Napló és a Népszava április 27 - május 5-i számait használtuk. Az ügy története, amely igen éles fényt vet a koalíciós kormányzás első éveinek politikai-közéleti légkörére is, külön tanulmány tárgya lehet. 56 FK. 1908. május 15. 834-835. 35