Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)
IV. Környezetalakítás és szolgáltatások - 3. Lakásügy
tek. Az 1907 augusztusi bérnegyedkor bekövetkező kilakoltatások néhány helyen már olyan tumultuózus jelenetekhez vezettek, hogy a rendőrséget is be kellett vetni. Ezt követően kibontakozott a szervezett házbojkott-mozgalom. 1908 januárjában a főváros munkásjóléti bizottságának a lakáskérdést tárgyaló ülésére meghívták a Szakszervezeti Tanács képviselőit. Itt Vanczák János fogalmazta meg a követeléseket: „Gyökeres orvoslást... attól várnak, hogyha a lakásügyi hivatal megszervezése mellett a főváros maga igyekeznék nagyobbszabású építkezéseket csinálni ... Nem volna szabad ezeknek a házaknak nagyban elütni a közönséges lakóházaktól, nem volna szabad kitüntetni kifejezetten, hogy munkáslakások...Nem palotákat kívánnak, de oly rendszerű házakat, melyek nem kifejezetten munkáslakások, melyek nincsenek valamely közintézmény vagy valamely felettük álló társadalmi osztály gyámkodása alatt, vagy alamizsnaszerűen nyújtva, hanem csak azért vannak, hogy olcsón és kényelmesen lakhassanak." 4 A februári lakbéremelések tovább hevítették a légkört. Február 19-én, amikor a tanácsnak egy lakáskérdésben benyújtott interpellációra adandó válasza is szerepelt a közgyűlés napirendjén, tüntető szocialisták töltötték meg a karzatot. Röpcédulákkal árasztották el a termet, amelyeken lakbérmaximum megállapítását és „munkáslakások ezreinek" építését követelték. 419 Közben a tanács illetékes szervei tovább folytatták egy nagy volumenű lakásépítési program kidolgozását. Másrészt a a főváros fejlesztéséről szóló, hosszú vajúdás után 1908 novemberében elfogadott törvény — Bárczy és Wekerle megállapodásának megfelelően — biztosította az adómentességet a főváros által építendő lakóházakra, amennyiben a bérösszeg az önköltséget nem haladja meg. 420 Az állami kormányzat pedig maga is szociálpolitikai indíttatású tömeges lakásépítésre határozta el magát a fővárosban és környékén. A város határán kívüli Wekerle-telep építése 1909 folyamán meg is kezdődött, a X. kerületi Óhegyen tervezett építkezés viszont a magas telekárak miatt meghiúsult. Miután Bárczynak és munkatársi körének elkötelezettsége sem hiányzott az iránt, hogy a példát a főváros is kövesse, már csak arra volt szükség, hogy kiragad418 FK. 1908. 4. sz. II. Mell. 3. 419 Népszava 1908. február 20. 420 MT. 1908:XLVIII. tc. 12. § Önköltség címén a fenntartási költségeken felül a telekérték 4%-ának megfelelő bérösszeget, valamint az építési tőke 6%-áig terjedhető kamatozását lehetett elszámolni. 421 MT. 1908:XIX.tc; Vö. Körmöczi, 1980. 229