Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

IV. Környezetalakítás és szolgáltatások - 1. Épített környezet

kisebb jelentősége volt a katonai laktanyák kitelepítésének a város belterületéről, és a további terjeszkedés útjában (a Szabadság tér helyén) terpeszkedő hatalmas Újépület lebontásának. A pénzügyi terhek oroszlánrészét az állami költségvetés vállalta. A főváros 5,6 millió forintért megvásárolhatta a Városháza céljára kiszemelt Károly-kaszárnyát, az Újépület telkének köztérré alakítandó része és a Gellérthegyi Citadella ellenszolgáltatás nélkül került a tulajdonába." A Bárczy-korszak legnagyvonalúbb városrendezési elgondolása a Gellérthegy északi lejtőjén fekvő Tabán átépítése volt. Ha a világháború nem akasztja meg a végrehajtást, ez lett volna az első olyan vállalkozás Budapesten, amely egy teljes „egészségtelen" városrész hatósági kisajátítását, letárolását, és a helyén új városrész létesítését jelenti. Az itteni házak felvásárlását a főváros már az 1870-es években megkezdte, 1894ben pedig elhatározta a közgyűlés, hogy ,, 10-20 év, esetleg hosszabb idő alatt" az egész területet fokozatosan kisajátítja és lebontja. A folyamat azonban az elképzeltnél jóval lassabban haladt, egészen addig, amíg 1909-ben — Bárczy kezdeményezésére — összekapcsolták az Attila körút, a Naphegy és a Gellérthegy között fekvő terület átfogó rendezésének elgondolásával. A közgyűlés 1909 júliusában foglalt állást az egész terület egységes és általános kisajátítása mellett."" ,, A Tabán területén épül majd Budapest legszebb villanegyede, — vázolta a perspektívát Ferenczi Imre — amelynek szabályozását és fejlődését először irányítja kizárólag a főváros érdeke. A Tabán szabályozási tervénél, a rendezés költségeinek biztosítása'érdekében is, a nyitandó új körút mentén üzletek befogadására is szolgáló bérházakat terveznek, a hegyoldalban kisebb területű, sűrűbben beépíthető bérvillákat, a magasabban fekvő részeken pedig nagyobb területen elhelyezendő kisebb beépítésű magánvillákat. A városrendezés összköltsége kerek 20 millió K-ra fog rúgni, amiből kb. három millió esik az új közművekre. A telkek értékesítése útján 15 millió K-t vélnek elérni... A másik nagyszabású szabályozási tervhez, amely jelenleg a fővárost foglalkoztatja, a belvárost a külső Erzsébetvárossal (Aréna út) összekötő Erzsébet-sugarút megépítéséhez szintén első sorban közegészségi érdekek fűződnek. Ez a sugárút a fővárosnak legsűrűbben és legmélyebb telkeken épített régi, egészségtelen városrészét (Dob utca és vidéke) látná el levegővel és világosság353 MT. 1894:XX. te; BFL IV.14()7.b. 785/1894-VI. 354 Schüler, 1934. 27 skk. 198