Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 3. Községesítés - a.) Gázművek

A „haszonhajtó vállalatok" városi kézbe vétele egyik legsarkalatosabb követelése volt az 1894 után megszerveződő közscgpolitikai ellenzéki csoportosulásoknak, de sok híve volt a gondolatnak a közgyűlési többség soraiban is. A szerződések lejárati ideje folytán legaktuálisabbnak a gázművek dolga tűnt, mivel erről legkésőbb 1908 végéig dönteni kellett, különben a szerződés újabb tíz évre változatlan feltételekkel meghosszabbodott volna. Az előkészületek már 1902-ben megkezdődtek. A tanács az addigi számítások alapján 1905 februárjában a vállalat megváltása mellett foglalt állást, azonban további szakértőket is felkértek a szükséges befektetések és ennek függvényében a jövedelmezőség vizsgálatára.

277 A gázgyárak elérték termelőképességük végső határát, így világos volt, hogy a szolgáltatás átvétele esetén a megváltás összegén felül rövid időn belül nagyarányú beruházásokat is vállalnia kell a fővárosnak. Ez természetesen nem ingatta meg az üzlet nyereségességéhez fűződő reményeket, legfeljebb annak mértéke volt kérdéses. A közgyűlés először 1906 júniusában foglalkozott érdemben a kérdéssel, és a megváltás előkészítésére különbizottság kiküldését határozta el.

278 Még ebben a hónapban Bárczy lett a polgármester. A választási harcban mögötte leghatározottabban felsorakozó Vázsonyi vezette csoportosulás támogatásának egyik legfontosabb feltételéül a gázművek megváltására vonatkozó kötelezettségvállalást szabta.

279 A decemberi választásokon győztes Polgári Demokrata Községi Párt programjában is helyet kapott a „közterület igénybevételével folytatott" vállalkozások városi üzembe vétele, de nem kevésbé lelkesen támogatta azt legádázabb ellenfele, az I. kerületi Szabadpolgári Párt. Közben a légszesztársulat sem maradt tétlen. Széles körű sajtó- és szakirodalmi kampányt indított annak bizonygatására, menynyire hátrányos a községi üzemek városok általi kezelése, a háttérben pedig minden eszközt bevetett a törvényhatósági bizottság befolyásos tagjainak megdolgozására. 1907 nyarán bőségesen dotált igazgatósági tagsághoz juttatta Heltai Ferencet és Kollár Lajost. Ezzel kapcsolatban Benedek Dezső intézett interpellációt a polgár277 FK. 1906. május 858-860. 278 FK. 1906. június 12. 916-920. 279 Vázsonyi egy évvel később mondotta el a parlamentben, hogy Bárczy megválasztásakor „egyetlen programpont volt az, amely elébe tétetett, és a melytől függővé lett téve az ő polgármesterré való megválasztása, s ez az volt, hogy a gázgyár megváltását, ha törik, ha szakad, vigye keresztül..." Képviselőházi Napló 1906-1911. XII. k. 90-91. 280 Pesti Hírlap 1906. december 4. 166