Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 3. Községesítés - a.) Gázművek

seihez, amelyek számos helyen hosszú évekig elhúzódó községpolitikai háborúkká fajultak. A már községesített vállalatoknál azonban a jobb és olcsóbb szolgáltatás elve — mind az energiaszolgáltatás, mind a közlekedés terén — többnyire csak a jövedelmezőség szempontjaival összhangban, annak alárendelten érvényesülhetett. Éppen itt mutatkozott meg a döntő különbség a közegészségügyi jelentőségű, sajátosan hatósági feladatok ellátása szempontjából kulcsfontosságú üzemekhez képest. Míg ezeknél jobbára csak az önköltség fedezésére törekedtek, a gáz-, villamossági és közlekedési vállalatok elsődleges rendeltetése az volt, hogy biztosítsa a városigazgatás egyre kiterjedtebb funkcióinak teljesítéséhez szükséges többletbevételt a városi háztartás számára, amit máskülönben csak a lakosság fokozottabb adóztatásával lehetett volna megszerezni. A községesítések népszerűsítésére így általában az a jelszó szolgált, hogy a részvényesek osztalékát gyarapító profitot kell a közjavára megszerezni, és ez teszi elkerülhetővé az adóemelést. Az már az egyes városok konkrét adó- és tarifapolitikáján múlott, hogy mindez a társadalom mely csoportjának érdekeit szolgálta, és kikre hárított többletterhet. Budapesten 1906 előtt kizárólag közigazgatási, rendészeti érdekből vont a város üzemeket a saját kezelésébe. A jövedelmező vállalkozásokkal kapcsolatban még az 1890-es évek első felében is határozottan a magánvállalatok koncesszionálásának politikáját követte. Nem függetlenül ezen vállalatok érdekeltjeinek és érdekképviselőinek a törvényhatósági bizottságban részben közvetlenül, részben áttételeken keresztül érvényesülő meghatározó befolyásától.

273 Az ekkor megkötött, illetve megújított szerződések azután hosszú időre megkötötték a város kezét. a.) Gázművek Ennek jellegzetes példája a fővárosnak a Triesztben székelő Általános OsztrákMagyar Légszesztársulattal 1891. februárjában megkötött pótszerződése, amely az eredetileg 1895-ben lejáró, 1879-ben kötött alapszerződést 1910-ig meghosszabbította. A gázművek megváltásának a lehetősége is felmerült néhány városatya részéről, de a főszámvevő olyan számításokat terjesztett elő, amelyek az egyébként 272 Ez volt a legelterjedtebb, de nem kizárólagos gyakorlat. A skót városokban - az angoloktól eltérően - például az olcsó szolgáltatásra helyezték a hangsúlyt az adózók kímélésével szemben. Id. Fräser, 1993. 362. 273 Vö. Basch, 1912. 54-65.; Szekeres, 1988. 290-292.; Szőcs, 1977. 15-30. 274 BFL Közgy. jkv. 615/1891. 164