Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

II. Intézményrendszer és döntési mechanizmus - 1. A főváros autonómiája

az egész közép- és délkelet-európai térség vitathatatlan gazdasági és kulturális központjává, a „Kelet Párizsává" emelkedjen. Távlatilag pedig — a Monarchia súlypontjának keletre helyeződése esetére — a birodalmi központ szerepére is alkalmas legyen. Az ország soknemzetiségű jellege szempontjából sem tartották előnytelennek a fővárosnak versenytársat jelentő vidéki centrumok hiányát, mivel így kevésbé kellett tartani az ország területi integritását potenciálisan veszélyeztető regionalizmus kialakulásától. Reittcr Ferencnek 1869 decemberében a kormány számára készített előterjesztése — amely a műszaki-városrendezési értelemben egységes Budapestet létrehozó 1870-1871. évi törvények szellemi alapvetését jelentette — leszögezte: ahhoz, hogy a főváros a tőle megkívánt szerepkört betölthesse, „annak az ország minden lakosa képzelőtehetségein vetélytárs nélkül kell uralkodni." Mivel tehát Budapest fejlesztésével kapcsolatban „magának az országnak mint független álladalomnak a létezéséről van szó", ez nem építhető a városi önkormányzatok öntevékenységére, amelyben egyébként is még a rendi korszakra visszanyúló hagyományos polgárság vezető szerepe érvényesült. Ennek jegyében hozta létre az 1870:X. te. a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, amelyben a kormány és az érintett városok — majd az egységes főváros — képviselői egyenlő számban foglaltak helyet. Szavazategyenlőség esetén a kormány által kinevezett elnök szavazata döntött ugyan, de a tanács összetétele elvileg biztosította, hogy a főváros képviselői teljes számban történő megjelenés és egységes fellépés esetén érvényesíthessék álláspontjukat. Egyúttal egy francia-osztrák pénzcsoport közreműködésével 24 millió forint sorsolási kölcsönt vettek fel a Duna pest-budai szakaszának szabályozására, rakpartok kiépítésére, a Lánchíd megváltására és új híd építésére, „közlekedési fővonalak" nyitására. Az állami szempontrendszer szerint és a kormány nagyarányú pénzügyi hozzájárulásával végrehajtott fejlesztések tehát egyrészt a gazdasági-forgalmi természetű központi funkciók lebonyolításával közvetlenül kapcsolatos létesítmények, másrészt a „világváros fényénekjellegét"

15 magán viselő városrész gyors kiépítésére irányultak. A kölcsönből végrehajtandó feladatok közül a közmunkatanácsra a „közlekedési fővonalak" nyitását bízták, a többi a kormány közvetlen irányítása alatt valósult meg. Az FKT teendője lett egyebek között a város egészére vagy egyes részeire kiterjedő sza14 OL K 26 900/1870. 15 BFL IV.1303.f- 542/1870-VI. Az FKT. 1870. augusztus 10-i átirata a város felosztásának alapelvei ügyében. 15