Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 2. Kiadások - a.) Beruházások

évben mintegy 9 millió koronával kevesebbet fordítottak beruházásra, ennek is 42,6%-át a gáz. és a villamosmű kötötte le. A beruházási kiadások megoszlását a VIII. táblázatban egyenlő hosszúságú, 6 éves periódusokra bontva mutatjuk ki. 263 Megjegyzések a VIII. táblázathoz: készítéséhez felhasználtuk Rácz Gyula, 1913. 338-342. lapokon közölt, 1912-ig vezetett táblázatot, de adatait elemzési szempontjainknak megfelelően több helyen átcsoportosítottuk, illetve a zárszámadások alapján korrigáltuk, így az összegek sok helyen nem egyeznek meg az ott találhatókkal. A „városrendezés" rovat a városszépítésre, parkokra, köztéri szobrokra költött összeget is tartalmazza. A „közélelmezés" rovatban a vásárcsarnokok, vágóhidak és állatvásárok, valamint a kenyérgyár, a lóhúsüzem és az élelmiszerárusító üzem nyert besorolást. A „lakások" rovatban csak a szociális célú, önköltségen bérbeadott lakások szerepelnek, az üzleti céllal épített néhány, többnyire luxuslakásokat tartalmazó bérházat az „egyéb" rovat tartalmazza. Az „egyéb" rovat felöleli még többek között a közigazgatási épületekre, a városigazgatás saját igényeit kiszolgáló üzemekre, laktanyákra, szociális létesítményekre, fürdőkre, egyéb egészségügyi létesítményekre, részvényvásárlásra, valamint a kisebb, máshova be nem sorolható tételekre fordított összeget. 149