Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 1. Bevételek - d.) Kölcsönök

kamat nélküli előlegeket, a községi alapból történő visszatérítés kötelezettségének kimondásával. Ez a módszer egyébként már csaknem évtizedes múltra tekintett vissza, és a kölcsönalapnak történő törlesztésre ugyancsak tekintélyes összegeket kellett a költségvetésbe beállítani. Az egyensúly látszólagos helyreállításának másik fő eszköze e megtérítések törlése lett. Ezáltal viszont a kölcsönből végrehajtani tervezett programok szenvedtek csorbát. A helyzetet súlyosbította, hogy a kisajátítási alap számára a terjedékegyezményben lekötött jövedelmek elégtelensége következtében a kisajátításokat is nagyobbrészt a kölcsönből kellett finanszírozni. A kisajátítási alapnak nem kamatozó előleg címén átcsoportosított pénz — 1906-ig több mint 9,6 millió korona — visszaforgatására azonban még csak gondolni sem lehetett. 1906-ra már teljesen kimerült a 100 milliós kölcsön pénzkészlete, ugyanakkor — a pénzügyi ügyosztály összesítése szerint — több mint 50 millió koronát kitevő, eredetileg e kölcsön terhére bejelentett beruházási igény maradt kielégítetlen. Az útburkolás sok éven át tartó teljes elhanyagolása időközben tarthatatlan állapotokhoz vezetett. Nem csak a burkolt utat nélkülöző negyedek részéről érvényesülő nyomásnak volt nehéz ellenállni, de a nagy forgalmú, gazdasági szempontból fontos útvonalak jelentős része is csupán gyenge minőségű burkolattal rendelkezett, amelyek gyakori felújítást igényeltek volna. A felhalmozódott szükségletek nyomán elkerülhetetlenné vált egy nagyobb szabású, csakis újabb kölcsönnel finanszírozható burkolási program beindítása. A középítési ügyosztály 5 éves, 20 millió koronát igénylő program tervét dolgozta ki. A tervet a pénzügyi ügyosztály is támogatta, megállapítva, hogy ,,A programnak kivitele esetén ugyanis a fővárosnak egy bizonyos belsőbb területe el lesz látva kiváló burkolattal s hosszú időn át nem lesz szükség arra, hogy ezen a területen belül új burkolat készíttessék. Erre a czélra pedig a húsz millió nagy áldozatnak nem mondható. Az új burkolás szüksége tehát ez esetben jó időre csak a külsőbb részeken fog felmerülni." A 20 millió korona, 20 év alatt törlesztendő burkolókölcsön tervét a közgyűlés 1904. június 30-án egyhangúlag fogadta el. A hitelt a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Magyar Jelzáloghitelbank ezúttal — a 243 Rácz, 1913. 291-294., 333. 244 FK. 1904. június. 10. 779. 245 FK. 1904. július I. ; BFL Közgy. jkv. 848/1904. 139