Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 1. Bevételek - d.) Kölcsönök

követő öt év alatt ismét megduplázódott: 1914-ben 367,28 koronát tett ki.

227 Már kitértünk rá, hogy az 1890-1913 közötti időszak bevételeinek valamivel több mint negyedrésze kölcsönökből származott, az utolsó négy év bevételei között viszont a 40%-ot is meghaladta ez az arány (ld. I. tábl.). A kölcsönök valódi jelentőségére a városfejlődés szempontjából igazán a kiadások struktúrájában betöltött szerepük világít rá. A kölcsönökből folyó kiadásokat nem finanszíroztak, azokat kizárólag beruházásokra fordították. 1890-1913 között a kölcsönök terhére fedezett kiadás, az 1904. évi speciális útburkolási kölcsönt leszámítva, 343,76 millió korona volt. Azaz, a vizsgált időszakban beruházásra fordított 452,51 millió korona mintegy háromnegyed része kölcsönpénzből származott. A 20 millió koronás burkolókölcsönt is beszámítva, a kölcsönpénzek részesedése a beruházások finanszírozásában megközelítőleg 80%-ra tehető. A kölcsönökből fedezett kiadások megoszlását bemutató VII. táblázat és a beruházások megoszlását bemutató VIII. táblázat egybevetése alapján megállapítható, hogy lényegében teljes egészében kölcsönökből származtak a közüzemekbe (városi gázmű, villamosmű, szemétszállítás, villamosvasúti részvények) fektetett tőkék. Kölcsönből valósult meg az iskola- és óvodaépítés, valamint (csekély mennyiségű szükséglakástól eltekintve) a szociális lakásépítés és a kórházépítés közel 100%-a, a vízmű- és vízvezetéki beruházások több mint90%-a, a közélelmezési beruházások (közvágóhidak, vásárcsarnokok, kenyérgyár stb.) több mint 80%-a, a csatornaépítési kiadások közel 65%-a. Még a városrendezési kiadások legalább a felét is kölcsönből fedezték, (ld. VII. tábl.)

228 227 Budapest félszázados fejlődése, 77. 228 Megjegyzések a VII. táblázathoz: a táblázat rovataiban található összegek helyenként némileg felülmúlják a beruházásokat bemutató VIII. tábl. összegeit. Ez abból adódik, hogy az csak a szorosan vett ingatlanszerzési és építési költségeket tartalmazza, míg itt a beruházások ugyancsak kölcsönből fedezett járulékos költségeit is fel kellett tüntetnünk. Az arányokat tekintve ez lényeges eltérést nem okoz. A csoportosítás is eltér a VIII. táblázattól: a közüzemi rovat itt a gáz- és villamosműveken kívül a fuvartelepet és a Városi Villamosvasút részvényeinek megvételét is magában foglalja. Az egészségügyi beruházások közül ott csak a kórházakat emeltük ki külön, itt valamennyi kölcsönből fedezett egészségügyi célú kiadást feltüntettünk, így az 1892-1893. évi kolerajárvány költségeire a kölcsönalapból nyújtott, később visszatérített előleget is. 131