Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 1. Bevételek - c.) Városi vagyonból származó bevételek

vényhatósági bizottságban, a gázszerelőiparban személyesen is érdekelt egyik városatya részéről, de jelentős támogatást egyetlen oldalról sem kapott. A tanács felhívta a figyelmet arra, hogy a világítógáz árának 1 fillérrel, a háztartási és ipari gáz árának 2 fillérrel történő javasolt leszállítása a városi költségvetésnek 830 000 korona bevételkiesést jelentene, amit ,,a közönségnek valamely más módon való megterhelésével kellene behoznia".

21 A közgyűlés az emelési javaslatot túlnyomó többséggel elvetette.

21 A gáz elsősorban a középosztály és a nagypolgárság otthonaiban volt jelen. A munkásság és a szerény jövedelmű kispolgárság jellegzetes lakástípusaiban igen alacsony volt a gázzal ellátott lakások aránya. 1911-ben az 1 szobás lakások 5,2%-ában, a 2 szobás lakások 22%-ában volt gáz bevezetve.

217 A magas tarifa tehát ez esetben, funkcióját tekintve, a tehetős rétegek egyfajta sajátos fogyasztási adó-szerű hozzájárulásaként is felfogható a költségvetés adósságszolgálati terheihez. A községi kenyérgyárról alább még bővebben szólunk, itt csak annyit kell megemlíteni, hogy alaprendeltetése az volt, hogy általa a hatóság piaci úton tudja befolyásolni a kenyér árát, megakadályozandó, hogy azt a sütőiparosok kartellje egyoldalúan diktálja. Az üzem a gázművekhez hasonlóan önálló vagyonkezeléssel dolgozott. A táblázatban csak a községi alap részére teljesített befizetéseit tüntettük fel. A befektetett tőkét és kamatait törlesztette, ezen felüli jövedelmet csak minimálisan hajtott, és nem is ez volt a célja.' c.)Városi vagyonból származó bevételek Azon közszolgáltató vállalatok közül, amelyek egyértelműen nyereségorientáltan működtek, 1914 előtt egyedül a gázmű került kommunális kezelésbe. A főváros azonban a tömegközlekedést és az áramszolgáltatást ellátó vállalatoktól is húzott jövedelmet. A koncessziós szerződésekben a város a saját tulajdonát képező közterületet engedett át a pálya-, illetve kábelhálózatok céljára, ennek fejében részesedést kötött ki a a bevételből és bizonyos beleszólást a vállalatok szolgáltató tevé214 FK. 1912. április 19. Mell.; Uo 1913. április 11. Mell.; Basch, 1912. 75-84. 215 FK. 1913. november 28. 2933. 216 FK. 1913. december 5. 2981-2991. 217 Pikler J. Gy., 1911. 602. 218 Basch, 1912. 193-199; Sidó, 1913. 602-606. 125