Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 1. Bevételek - b.) Szolgáltatásokból származó bevételek

zott reformpolitikájához szabad kezet akar kapni, akkor az ilyen irányú törekvésektől tartózkodnia kell. Vázsonyi sem tartotta érdemesnek ezt a kérdést a remélt új fővárosi törvény előtt újból felvetni, és a következő néhány évben a költségvetési helyzet sem tette ezt égetővé. így a világháborúig a főváros adórendszerében már csak kisebb változtatásokra került sor: 1911-ben Vázsonyiék indítványára, szociális intézkedésként, eltörölték a szárnyas- és vadhús után szedett fogyasztási adópótlékot,

207 és eltörölték az 1898-ban bevezetett kerékpáradót, aminek jövedelme a századforduló után amúgy is meredeken zuhant. b.) Szolgáltatásokból származó bevételek A szolgáltatásokból származó bevételek összege 1890-1913 között az adóbevételekhez képest lényegesen erőteljesebben, közel ötszörösére nőtt. Ugyanakkor az összes bevételen belüli arányának növekedése ehhez képest nem annyira látványos. (Id. II. tábl.) A századforduló előtt 13-16% között alakult, majd 1902-től néhány éven át a 20%-ot is meghaladta. Ebben az időszakban az adóbevételek lényegében stagnáltak. Eközben a fix díjtételekkel dolgozó alapszolgáltatások igénybe vétele nemhogy nem csökkent, hanem egyes, még a konjunktúra idején elhatározott új létesítmények belépése, valamint a vízdíjszabályzat revíziója a bevételt látványosan növelni is tudta. 1908-1913 között a szolgáltatásokból eredő bevételek összege kb. másfélszeresére nőtt, az összes bevételnek azonban már csak 17-18%-a körül mozgott. A hagyományos szolgáltatási tevékenységek jövedelme nem volt korlátlan mértékben fokozható. Látványos áttörést a monopolisztikus közszolgáltató vállalatok városi kézbe vételétől lehetett várni. A háztartás egészének méreteihez képest is jelentős profitot hozó üzemek közül ez csak a gázszolgáltatás esetében valósult meg. A városi elektromos telepet 1914-ben helyezték üzembe. A közlekedés terén a közúti vasúttársaságok egyikének részvénytöbbségét 191 l-ben megszerezte a főváros, de a vállalat továbbra is a fennálló koncessziós szerződések alapján tevékenykedett. így az általa nyújtott jövedelmek a városi vagyonból eredő bevételek között jelennek meg. A szolgáltatásokból eredő bevételek arányának 1906 után bekövetkezett visszaesésével közel azonos mértékben nőtt a 207 FK. 1911. január 13. 57-59. 208 FK. 1911. január 20. 129-131: Uo. január 27. 222. 118