Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városokat érintő egyéb törvénykezési javaslatok tárgyalásai

zottsági munkálatokban. Az országgyűlés napirendjére való felvételéről a rendek az 1834. január 14-i kerületi ülésen határoztak, s a tervezet kidolgozását ugyanarra a választmányra bízták, amelynek a békebíróságokról rendelkező törvényjavaslat elkészítése is feladata volt.

206 A választmány a szóbeli perek ítélőszékeiről szóló tervezettel március közepére készült el, s azt a kerületi ülés március 13. és 22. között tárgyalta meg.

207 A kerületi ülés által hosszabb viták után elfogadott javaslat első két §-ában kimondta, a szóbeli perek bíróságai felállításának az a célja, hogy a 60 forintot meg nem haladó keresetek esetén, amikor az ügy különösebb bizonyításra nem szorul, a hosszadalmas, s a per tárgyának értékét meghaladó költséget okozó eljárás helyett gyors és kevésbé költséges bírói eljárásra legyen mód. A javaslat a továbbiakban a szabad királyi városok szóbeli peres ítélőszékein kívül részletesen intézkedik a rendezett tanáccsal nem bíró községek, a rendezett tanácsú községek, a rendezett tanáccsal nem bíró nemesi községek, a saját elöljárósággal rendelkező prediális nemesi községek, a Jász-kun kerület, a Hajdú kerület, a 16 szepesi város kerülete, a túrmezei kerület, Fiume és kerülete, valamint Buccari és kerülete szóbeli peres bíróságokról. Kimondta, hogy a községek kivételével, ahol a szóbeli peres bíróság csak 12 forintnyi értéket meg nem haladó ügyekben ítélkezhet, az összes fentebb felsorolt fórum 60 forintos értékhatárig jogosult az eljárásra. Községek esetén a 12 és 60 forint közötti értéket érintő ügyekben az eljárás joga és kötelessége a földesúré, aki ezt a jogot átengedheti a község szóbeli peres bíróságának. A tervezet a továbbiakban a szóbeli peres törvényszékek ítéleteivel szembeni fellebbezés lehetőségéről, a fellebbezés rendjéről s a szóban forgó bíróságok összetételéről rendelkezett. A szabad királyi városok szóbeli peres bíróságai összetételének kérdése már csak azért is figyelmet érdemel, mert szemben a választmány által megfogalmazott tervezettel, amely ezen fórum tagjaiként a város bíráját, egyik tanácsnokát és egy szavazati joggal rendelkező jegyzőjét nevezte meg, a kerületi ülés Ragályi Tamás javaslatára azt mondta ki, hogy a szóbeli peres ügyek intézésére a „szabad királyi városokban ... minden választó szék alkalmával szabad szavazatokkal egy, vagy a helybeli körülményekhez képest több bírák választatnak".

209 A szabad szavazatok elvének ilyetén törvénybe foglalási kísérletével szemben a negyedik rend deputátusai a kerületi ülésen nem emeltek kifogást, a javaslat országos ülési tárgyalásán azonban tiltakoztak a kerületi ülés döntése ellen, s egyidejűleg felemelték szavukat a szabad királyi városok szóbeli peres bíróságainak szűkre szabott hatáskörének kibővítéséért. Ez utóbbi kérdésben törekvésük részben 97