Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi bíróságok rendezésének problémája

Azt azonban feltétlenül szeretném megjegyezni, hogy az ország gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából kifejezetten szerencsés volt ez a fordulat, mert nagymértékben gátat vetett azon erők előretörésének, amelyek a feudalizmus egyre mélyülő válságából a feudalizmus pozícióinak megerősítésében vélte megtalálni a kivezető utat. Arra egyébként, hogy a nemesség túlnyomó többsége számára menynyire fontos volt, hogy nem nemesi bíróságok a nemesek ügyeibe lehetőleg ne avatkozhassanak bele, a már említett tényeken kívül igen jó példával szolgál Fejér megye közgyűlésének 1836. február 8-i határozata, melyben a megye rendéi arra utasították követeiket, hogy a szóbeli perek bíróságairól szóló, később részletesen ismertetendő javaslat szövegébe mindenképpen vétessenek be egy olyan értelmű kitételt, miszerint nem nemesekből álló bírói fórum nemesek ügyeiben soha és semmilyen körülmények között nem járhat el. A vásári bíróságokkal kapcsolatban azt hagyták meg, hogy követeik „azt törvénybe hozni igyekezzenek, bele értve a királyi városokat is", hogy ,,a nemesekre nézve egy szolgabíró jelen legyen". A konzervativizmusáról ismert Fejér megyei nemesség ilyetén állásfoglalásán voltaképpen nem lehet csodálkozni, ám a liberális elvek támogatásában már ekkor élenjáró Pest megye első követe is olyan értelmű indítványt terjesztett elő például az 1836. április 9-i országos ülésen, mely szerint ,,a kiszemelt tárgyak sorában még a jelen ország gyűlése alatt javaltatnék törvény, azon esetek világos meghatározásával, melyben nemes embert a városi bíróságok eleibe lehessen idézni". Az indítvány előterjesztésére az adott okot, hogy Buda város tanácsa egy nemes ember özvegyét idézte maga elé, s ügyében ítélkezett is. Az ilyen eljárást Dubraviczky Simon messzemenően kárhoztatta, és szükségesnek mondotta a hasonló esetek törvénnyel való megakadályozását. 85