Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi bíróságok rendezésének problémája
kiterjesztése mellett. Bihar megye rendéi a debreceniek megkeresését 1834 júniusában tárgyalták meg, s a helyzetet igen reálisan értékelve kétféle megoldási lehetőséget dolgoztak ki, egyet a városi kérdés esetleges közeli rendezését feltételezve, egyet pedig annak elmaradásával számolva. Elvben elismerték, hogy a városok kívánsága törvényszékeik hatáskörének kiterjesztését illetően jogos, ám a rendezés elmaradása esetén csupán annak törvénybefoglalását látták indokoltnak, hogy a városi szabályrendeletek ellen vétő nemeseket a városi bíróság vonja felelősségre. Ugyanígy illetékesnek mondották a városi törvényszéket a nemesek nem nemes szolgái által elkövetett bűntettek esetében, azokban az ügyekben pedig, amelyekben zálog gyanánt városi és nemesi javak egyaránt szerepeltek, a bíróság megválasztását a felperesre kívánták bízni. A városok igazgatási rendszerének demokratizálása, s annak a Kamarától való függetlenné válásáról úgy vélekedtek, hogy ,,a város kebelében lakó minden ... birtokos nemesnek polgári dolgokban a városi törvényszék alá való tartozása elkerülhetetlenül szükséges és kívánatos". Bihar megye rendéi ez utóbbi intézkedéstől a gazdasági élet fellendülését, valamint az érdekegyesítés realizálódását várták, s utóbbi tekintetben a királyi városok szerepét különösen fontosnak tartották. Mindezeket figyelembe véve felszólították a többi törvényhatóságot a fentebb körvonalazott program részletes kidolgozására, s külön is felhívták figyelmüket a nemesek nem nemes szolgáival kapcsolatos intézkedések megváltoztatására. A főrendek állásfoglalása a városi bíróságok kérdésében Bihar megye közgyűlésének állásfoglalása vitathatatlanul jelentős előrelépés a városok helyzete és problémái vonatkozásában, de túlzottan liberálisnak nem minősíthető, hiszen a városi bíróságok hatáskörét a nemeseket illetően a városok rendezése esetén is igencsak szűken kívánta megszabni. A rendek általánosan tapasztalható szűkkeblűségével szemben a főrendek elfogadták a negyedik rend városi bíróságokkal kapcsolatos követeléseit, és szorgalmazták azok törvénybefoglalását. A főrendi tábla a javaslattal 1834. június 4-i és 6-i ülésein foglalkozott, 182 ezt megelőzően azonban már május 30-án „titkos értekezést" tartottak az üggyel kapcsolatban. " Feltételezhetően már ekkor kialakították álláspontjukat, melynek értelmében feltétlenül szükségesnek ítélték és a leghatározottabban javasolták, hogy a városokban élő nemesek ne csak városi ingatlanaikat bocsássák a városi bíróság joghatósága alá, de a városban lakó s ott polgári foglalkozást űző nemesek 82
