Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi bíróságok rendezésének problémája
pot, amelyen „az Ország negyedik rendje alkotmányos" joga már-már a városok puszta létét fenyegető „vészes sebeket" kapott. 1 4 Az elszenvedett vereség a városi deputátusokat különben nem a küzdelem feladására, hanem annak újabb és újabb eszközökkel történő folytatására ösztönözte. Az április 18-i események késztették a negyedik rend képviselőit a már említett 1835. augusztus 23-i felségfolyamodvány beadására, s ezeknek az eseményeknek egyéb, kétségkívül nem nagy horderejű, de mindenképpen figyelemre méltó következményei is voltak. így Buda város két követének, Nagy Benedeknek és Koleda Andrásnak a meghasonlása annak következtében, hogy a városok által előterjesztett óváshoz Koleda nem volt hajlandó hozzájárulni. A Nagy és Koleda közötti ellentét keletkezésének időpontja egyértelműen nem határozható meg. Az mindenesetre tény, hogy Koleda már az április 16-i országos ülésen szemrehányást tett Nagy Benedeknek amiatt, hogy követtársa eljárásában nem tartja magát küldőik utasításához. 17 Ezt a szemrehányást Nagy Benedeknek egy némileg ironikus megjegyzésére reflektálva, április 18-án még hangsúlyosabban megismételte. Nagy Benedek eljárása mellett ekkor Havas József és Haske Sándor emeltek szót. Mindketten elmarasztalták Koleda Andrást fellépése miatt. A két követ az ellentétre természetesen egymástól merőben eltérő magyarázatot adott. Koleda András egy 1834. július 19-én kelt jelentésében arról tájékoztatta küldőit, hogy a városi bíróságokkal kapcsolatos egyes konkrét kérdésekben felmerült véleménykülönbség miatt romlott meg a viszonya Nagy Benedekkel. Nagy Benedek azzal magyarázta Koledával való szembefordulását, hogy ez utóbbinak a városok óvását elmarasztaló fellépése lehetőséget adott a megyei követeknek arra, hogy az óvás jogosságát az egység hiányára való hivatkozással kérdőjelezzék meg. I7S A két magyarázat persze külön-külön nem felel meg a tényeknek, Nagy Benedeké már csak azért sem, mert hiszen Koleda már április 16-án fellépett ellene a nyilvánosság előtt, ám a teljes igazságot együtt sem tartalmazzák maradéktalanul. Az igazi ok feltételezésem szerint abban rejlett, hogy Nagy Benedek a negyedik rend érdekeinek érvényesítése végett a követutasításban meghatározott, meglehetősen szűkre szabott cselekvési lehetőségeket mind kevésbé vette figyelembe, Koleda viszont azt látta célravezetőnek, ha a városi követek minden szempontból ragaszkodnak az előírásokhoz, nehogy bárkinek is újabb támadási felületet kínáljanak az amúgy is gyakran támadott városokkal szemben. Buda város magisztrátusa, és amennyire beleszólhatott, választott községe is, a két követ eltérő magyarázatát egyaránt jóváhagyta, s bár a forma kedvéért időnként felhívta deputátusait a viszály 80
