Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi bíróságok rendezésének problémája

ség a kétféle álláspont között nem tűnik ki. Maga Kossuth is elismeri korábban, hogy a javaslatot nem a városok buktatták meg, de mert a városok nagyobb része is ellenkezett, keletkezett „a visszahatás,... melynek első következése, hogy a honoratiorok alá nem vettettek a városi bíróságnak". Ha csupán a vita során felszólaló városi követek nyilatkozatait vesszük figyelembe, akkor vitathatatlan, hogy Kossuth ezen állításának első része sem fedi a valóságot, hiszen a szóban forgó városiak többsége éppen nem az elhalasztás mellett voksolt. Az állítás második részében foglaltak azonban már megfeleltek a tényeknek. A városi követek eltérő véleménye kétségkívül jó alkalmat szolgáltatott a megyei követek zömének, hogy azok a városok bármely igényének teljesítését is elutasítsák. A honoratiorok problémája S erre a Kossuth által is említett visszahatásra az április 11-i ülésen sor is került. A honoratiorokra vonatkozó indítvány előterjesztése Vághy Ferenc részéről azután történt meg, hogy a kerületi javaslat 2. §-ának felolvasása után a városi követek közül Nagy Benedek, Bujanovics Vince, Haske Sándor, Szánthó Mihály, Száríts József, Juraj Palkovic, valamint Franjo Rizman

162 a kereskedelmi és ipari tevékenység fejlődésének fontosságára hivatkozva a városi bíróságok hatáskörének kiterjesztését kérték. Nagy Benedek és társai követelésére a megyei deputátusok közül elsőként Hertelendy Károly reflektált, s liberális követtársai nevében is ismételten azt szögezte le, hogy mindaddig, amíg a városi bíróságok tagjainak választásában jelentős változás nem következik be, a „nemességet ily tökéletlen bíró alá, mint amilyennek a mostani város bíróságát elismerni kéntelen", alávetni nem lehet. A Hertelendy Károly által mondottakat a további felszólalók közül Bernáth Zsigmond, Beöthy Ödön és Eötvös Mihály a leghatározottabb formában megerősítették, Ragályi Tamás pedig éles hangú szemrehányást tett a városi követeknek amiatt, hogy azok a városi ítélőszékek tagjainak választását illetően a tárgyalás elhalasztása mellett foglaltak állást. Ezekkel a véleményekkel szemben Géczy Péter feltétlenül szükségesnek mondotta a kerületi javaslat olyan értelmű módosítását, mely szerint a városokban lakó nemesek valamennyi peres ügyében a városi bíróság az illetékes fórum. A liberális követek közül lényegében ugyanezt az álláspontot fejtette ki Zólyom megye második követén kívül Patay Sámuel is. A konzervatív megyei követek nézeteinek La Motte Károly gróf és Szallopek János adtak hangot. Gömör megye első követe a legegyértelműbben elutasította azt 67