Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi bíróságok rendezésének problémája
kerületi javaslat 1. §-ának felolvasására, a városi követek azonban javaslatuk figyelmen kívül hagyása miatt egyáltalán nem fejezték ki elégedetlenségüket. A kerületi javaslat 1. §-ának felolvasása után Szumrák János terjesztett elő néhány kisebb, inkább csak stilisztikai jellegű módosító indítványt, majd annak szükségességét hangoztatta, hogy az ezen javaslatokban foglalt intézkedéseket a szabadalmas mezővárosokra is ki kellene terjeszteni. Szumrák ez utóbbi javaslatát figyelmen kívül hagyták az ülés résztvevői, s a felolvasott §-sal kapcsolatosan arról bontakozott ki elsősorban a vita, hogy a városi törvényszékek tagjainak feltétlenül rendelkezniük kell-e városi ingatlannal. A felszólaló liberális nemesi követek véleménye a problémát illetően megoszlott. A városi követek túlnyomó többsége viszont úgy foglalt állást, hogy a vagyonosság nem elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy valaki a városi bíróság tagja lehessen. így a kerületi javaslat eredeti szövege maradt érvényben. Ekkor azonban Somssich Miklós kért szót, s a liberális megyei követek nevében annak törvénybe foglalását indítványozta, hogy a városi bíróság tagjainak választásában valamennyi polgárjoggal rendelkező városlakónak részt kell vennie, majd Somssich javaslatát Ragályi Tamás olyan értelemben kívánta kiegészíteni, mely szerint ezzel a joggal a polgárokon kívül a városi ingatlannal rendelkező városlakók is felruháztatnak. Az ún. szabad szavazatokról folytatott vita A fenti javaslat ok elhangzása után kialakuló rendkívül élénk és némelykor igencsak elkeseredett hangú vitában Deák mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a szabad királyi városokban létező választási szisztéma további fenntartása nemcsak indokolatlan, de ésszerűtlen is lenne, s nyomatékosan figyelmeztetett arra: ha a választás kérdését mint olyant már a városi bíróságok tagjai választásának esetében nem sikerül tisztázniok, annak nemcsak a városok tervezett rendezésére lenne rendkívül hátrányos következménye, de abból az egyéb bíróságokra is lehetne következtetéseket vonni, mégpedig olyan és annyira hátrányos következtetéseket, amelyekért az országgyűlés semmiképpen sem vállalhatja a felelősséget. Bezerédj többek között arra mutatott rá, hogy a szabad választás jogának a megtagadása a városi polgárságtól alkotmányellenes. Palóczy László újólag arra figyelmeztette a negyedik rend képviselőit, hogy országgyűlési jogállásuk rendezésének elengedhetetlen feltétele az, hogy „önnön maguk is igyekezzenek kiirtani azon káros szokásokat, melyek belső boldogságokat rongálják, s szabadságaik virágzását hátráltatják". 65
