Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi bíróságok rendezésének problémája
tukat. Észrevételeiket nyomtatásban is meg akarták jelentetni, ennek esetleges meghiúsulása esetén pedig az országos ülés elé kívánták azokat terjeszteni. Egyidejűleg Vághyt megbízták azzal, hogy az 1635. évi XXI., az 1649. évi XV. és az 1723. évi XLIV. törvénycikkeket alapul véve dolgozza ki a városi követek részéről benyújtandó városi bírósági törvénytervezetet. A Sopron város követe által elkészített, az említett törvénycikkekre alapozott, és a városi követek által a kerületi üléseken megfogalmazott elveknek megfelelő indítvány végleges formába öntését azután egy nyolctagú választmányra bízták. A városi követek ezzel egyidejűleg különféle híreszteléseket bocsátottak szárnyra. így azt, hogy amennyiben a megyei követek a városiak által készített javaslatot elutasítják, ismét a személynökhöz fordulnak a városonkénti szavazati jog érvényesítése érdekében. A személynök nemleges válasza esetén az országgyűlés tárgyalásait törvényelleneseknek fogják nyilvánítani, majd magát az uralkodót kérik fel, hogy ő állítsa helyre a negyedik rend törvényes jogait. Kilátásba helyezték azt is, hogy az országgyűlés tervezett rendezésének időpontjáig küldőikkel hazahívatják magukat, érdekeik védelmét pedig a kormányzatra fogják bízni. Ezzel egyidejűleg feltétlen bizalmukat nyilvánították ki, s ismételten hangot adtak annak a reményüknek, hogy a kormány a legteljesebb mértékig támogatni fogja ügyüket, gátat vetvén végre a harmadik rend már-már a királyi jogokat is veszélyeztető politikai törekvéseinek. Időközben a városiak küldöttsége elkészült a javaslat szövegével, s azt a nádorhoz is eljuttatta. Egyúttal az országgyűlés elnökének véleményét is kikérték azon tervükkel kapcsolatban, mely szerint a javaslatot üzenet formájában terjesztenék a diéta elé. A nádor ezt az utóbbi elképzelést nem hagyta jóvá (az üzenetváltás az országgyűlés két háza közötti érintkezés eszköze volt, így a városi követek eljárása túlzottan hivatalos formájú lett volna), mivel az üzenet formájában való előterjesztéssel olyan precedens keletkezhetett volna, mely nagymértékben gátolhatta volna az országgyűlés munkáját. A javaslat lényegével egyetértett. Igaz, fenntartotta magának azt a jogot, hogy annak szövegében javításokat eszközöljön. A kerületi javaslattal kapcsolatos észrevételek, valamint a városiak által készített tervezet kinyomtatása ellen nem emelt kifogást, s a tervezet szövegében eszközölt változtatásai is inkább csak formai jellegűek voltak. Eljárása mégis elkeseredést váltott ki a városi követek körében, mert úgy vélték, a nádor tilalma az üzenet formában való előterjesztésre vonatkozóan annak nagyon is egyértelmű kinyilvánítása, hogy a negyedik rend semmilyen vonatkozásban sem egyenrangú a harmadik renddel, és 58
