Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi bíróságok rendezésének problémája

sét jelentette, ha a javaslat szövegében a liberálisok által szorgalmazott intézkedések is helyet kaptak. A javaslat 1. §-a arról kívánt intézkedni, hogy a szabad királyi és a bányavárosok ítél őszékeinek az elnökkel együtt legkevesebb öt olyan tagból kell állaniuk, akik a törvénykezés területén vagy megfelelő elméleti tudással, vagy kellő gyakorlati ismerettel rendelkeznek. A vagyonosság nem feltétlen kritérium ugyan, de a városi ingatlant birtokló személyek a vagyontalanokkal szemben előnyben részesítendők. Sommás perek esetén lehetőleg öt, de legalább három tag jelenléte szükséges; fenyítő perek felvételekor, illetve az ilyen perekben az ítélet meghozatalakor a lehetőség szerint valamennyi tag legyen jelen. A 2. § azt akarta kimondani, hogy városi ingatanokkal kapcsolatos perek esetén, akár nemesek, akár nem nemesek a tulajdonosok, a városi bíróság az illetékes fórum, nemes személyek azonban büntetőjogilag semmiképpen sem vonhatók felelősségre a városi törvényszék által. Nemesek ugyanakkor kötelezhetik magukat arra, hogy a városi bíróságot mind személyükre, mind vagyonukra nézve elismerik illetékesnek, s ez a kötelezettség vagyonjogi kérdésekben a kötelezettséget vállaló örököseire is vonatkozik. A 3. § a fentiekhez kapcsolódva azt az elvet szögezte le, hogy nemesek és nem nemesek személyi ügyeiben ugyanazok a fórumok nem lehetnek illetékesek. A 4. § arról szólt, hogy ha nemes városi ingatlanát köti le zálog gyanánt, úgy az ügyben a városi bíróságnak kell eljárnia, abban az esetben azonban, ha nemesi és polgári vagyon együtt szerepel zálogként, az ügy nem vihető a városi bíróság elé. Az 5. § rendelkezése szerint a nemesek minden városi jellegű adótartozására nézve a városi törvényszék jár el illetékes fórumként, házbértartozás esetén azonban csak akkor, ha a nemes a városi bíróságot ebben a vonatkozásban is elismeri maga felett illetékesnek. A 6. § azt mondotta ki, hogy ha a városi törvényszék előtt elítélt nemes polgári jellegű javai tartozásai kiegyenlítésére nem elegendőek, nemesi javai felett a városi bíróság által az ügyben megkeresett illetékes megyei bíróság rendelkezik. A 7. § azon személyek esetében, akik nem tudták az 1827. évi XX. te. előírásainak megfelelően bizonyítani nemességüket, azt rendelte, hogy ezek mind személyüket, mind vagyonukat illetően a városi bíróság hatáskörébe tartozzanak, míg nemesek nem nemes származású cselédei által elkövetett bűntetteiben a városi törvényszék nem jogosulhat ítélkezésre. 56