Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi bíróságok rendezésének problémája
A városi bíróságok rendezésének problémája Az úrbéri törvényjavaslatok alsótáblai vitái lezárulván, az 1833. november 22-i kerületi ülésen kezdetét vette az igazságszolgáltatással kapcsolatos tervezetek vitája. Ezen az ülésen Csapó Dániel módosított formában újra előterjesztette a békebírói intézmény létrehozására irányuló, eredetileg Somssich Miklós által az 1833. május 14-i kerületi ülésen benyújtott javaslatot. 1 A békebíróságokra vonatkozó indítvány tárgyalása után az úriszékek szervezetéről és működéséről szóló, majd december 10. és 19. között a szabad királyi városok bíróságait érintő javaslat volt napirenden. A törvénykezési szervezet reformjával kapcsolatos kerületi tárgyalások 1834. április l-jén befejeződtek, s április 2-án már megkezdődött a kérdés vitája az országos üléseken is. 1834. április 2-án az országos bizottsági munkálatban található 15 javaslattal szemben 147 25 kerületi javaslat került előterjesztésre. Ezek közül a szabad királyi városok bíróságairól általában rendelkező törvénytervezeten kívül a városi problematikát közvetve vagy közvetlenül a Fiume és kerülete, illetve a Buccari és kerülete törvényszékeiről, a tárnokszékről, a királyi, valamint a hétszemélyes tábláról, a Jász-kun, a Hajdú és a 16 szepesi város kerülete bíróságairól, a szóbeli perek bíróságairól és a vásári bíróságokról szóló javaslatok, valamint a határőrvidékeken a polgári és a bűnügyekben illetékes törvényszékek felállítására vonatkozó — a fentebb említett 25 javaslatban nem szereplő — tervezet érintette. A városi bíróságokról szóló javaslat tárgyalása A városi bíróságokkal kapcsolatosan a fő frontvonal természetesen a megyei és a városi követek hadállásai között húzódott. Jó néhány, s ezek között több lényeges kérdésben azonban a liberális és a konzervatív megyei követek között is minduntalan vitákra került sor. Az alapvető probléma a városi ítélőszékek hatáskörének a nemesek ügyeiben való meghatározása volt. A megyei követek abban kivétel nélkül egyetértettek, hogy a nemesek személyét érintő pereket feltétlenül ki kell venni a városi bíróságok illetékességi köréből, a városi ingatlanokat illető ügyekben viszont ugyancsak kivétel nélkül elismerték a városi törvényszékek eljárásának jogosságát. Abban a kérdésben viszont már nem volt egyetértés a megyei követek között, hogy mely bíróság elé tartozzanak a városi birtokkal összefüggő személyes 53
