Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi követek küzdelme országgyűlési jogállásuk megváltoztatásáért

szándékuk, hogy küldőiket valamely meggondolásból kiindulva hazug reményekkel töltsék el, hiszen március 4-én a valóságnak megfelelően még arról írtak, hogy a negyedik rend szavazatai ,,az országos ülésekben igen bizonytalan tekintetbe ... vevődnek".

1 Persze a tényeket figyelembe véve még ez az utóbbi megfogalmazás is bizonyos mértékig szépítette a városi követek helyzetét, amiben kétségkívül annak is szerepe volt, hogy véleményeiket minden korlátozás nélkül kifejthették. A kerületi üléseken játszott szerepüket illetően ugyanis a legcsekélyebb illúziók sem lehettek. Havas és Korher március 4-én és március 31-én erről a kérdésről is írnak, s az utóbbi jelentésükben arról is beszámolnak, hogy habár a március 29-i kerületi ülésen a városi követeket is egyenkénti szavazásra szólították fel, ,,még is azt tapasztaljuk utólag, hogy voksaink megint semmi számba nem vevődtek". Az április 16-i kerületi ülésen a városok deputátusainak, igaz nem egyedül, ennél is súlyosabb s megszégyenítőbb mellőzésben volt részük. Ekkor ugyanis a városok, a káptalanok, a Jász-kun, valamint a Hajdú kerület szavazatai (összesen négy szavazatnak számítva) egyértelműen eldöntötték a többséget. Ezeket a szavazatokat azonban az elnökök ekkor egyszerűen figyelmen kívül hagyták. Érthető, hogy ilyen körülmények között a városok képviselőiben újra és újra felmerült, hogy a kerületi üléseken való megjelenéstől vagy legalább a szavazásban való részvételtől mindenképpen tartózkodniuk kellene. A kerületi ülésekről való távolmaradást mint tiltakozásuk kifejezésének eszközét más esetekben is alkalmazták. Az 1833. február 8-i jelentésükben a Pest városi követek egyebek mellett arról is tájékoztatták küldőiket, hogy városi követtársaikkal együtt jó néhány kerületi ülésen nem jelentek meg, hogy nemtetszésüknek ilyen módon is kifejezést adjanak azért, amiért az országgyűlési napló felülbírálatában, illetve egyáltalán minden, mind az országos, mind a kerületi ülésen vezetendő naplóval kapcsolatos hivatalos ténykedésben megakadályozták őket.

129 A városi követek küldöttsége a nádornál Mindezen tiltakozó megmozdulásaik egy alaposan végiggondolt akciósorozat részét alkották, amint ez a városi követek küldöttségének a nádornál 1833. december 5-én tett látogatása alkalmával történtekből kiderülni látszik. A fő kérdés ezen a kihallgatáson is a városok országgyűlési jogállása volt, s amikor a főherceg ezzel a problémával kapcsolatban annak a nézetének adott hangot, hogy ,,a városi követek .... voksok megkorlátozására talán magok adtak az által alkalmat, hogy ritkán 4S