Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

Jegyzetek

tanácskozáson mindössze 6 város nem képviseltette magát. (A jelentéseket 1.: CsML. Tanácsi iratok 1836:172, illetve BFL. Buda. Országgyűlési iratok.) A tanácskozásról felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint a távolmaradt városok közül később Bélabánya, Libetbánya, Breznóbánya, Károly város, Kapronca, Kőrös és Buccari követei a különtanácskozások látogatására hajlandónak mutatkoztak, ám a megbeszélésen résztvevő városok közül öt, külön meg nem nevezett város követe a többséggel szemben ,,a Kerületeknek további járására" szavazott. A későbbiekben Kricske József nyilatkozatából — aki sajnálkozását is kifejezve elmondta —, hogy amíg küldőitől erre vonatkozóan utasítást nem kap, ,,a 4-ik Rendnek határozatához nem járulhat", és továbbra is a kerületi üléseket látogatja. Rajta kívül még Koleda András, Pinke István, Heisler Károly, Szloboda János, Máthé János, Bakos József és Juraj Palkovic ugyancsak „a kerületi Ülésekbejárnak". A január 10-i szegedi, illetve a január 30-i budai jelentésben említett szám így feltételezésem szerint azokra vonatkozik, akik a kerületi ülések elhagyása ellen expressis verbis is nyilatkoztak. A különtanácskozásról felvett jegyzőkönyv általam használt példányai a résztvevőket illetően — feltehetően másolási hiba következtében — eltérnek egymástól. Én azt a listát vettem alapul, amely a legtöbb résztvevőt említi meg. A fent nem említett városok követeinek álláspontjáról nem áll adat rendelkezésemre. Feltételezhető azonban, hogy ők, bár hallgatólagosan, azokhoz csatlakoztak, akik a kerületi ülésekről való távolmaradás mellett álltak ki. 516 A jegyzőkönyv egyes példányait 1.: OL Extraserialia 1836:VII., BFL. Pest. Rendeletek és felterjesztések a. n. 4500. (a Pest városi követek 1836. január 15-i jelentésének melléklete), CsML. Tanácsi iratok 1836:78 (a Szeged városi követek 1836. január 31-i jelentésének melléklete; itt egyébként a jegyzőkönyv latin és magyar nyelvű szövegváltozata is megtalálható). L. még a kérdéshez: Gárdonyi 11 l.,Takáts 1932. 88. skk., 198., KLÖM V. 359., 371. 517 Trócsányi 308. Trócsányi Zsolt az értekezletről azt írja, hogy az „látszólag eredményesen" zajlott le; semmi további adatot nem közöl azonban az értekezleten történtekről, és nem indokolja, hogy feltételezését mire alapozta. Az könnyen elképzelhető, hogy a városi és a liberális megyei követek már ezen a találkozón megkezdték a korábban részletesen ismertetett, s minden bizonnyal összehangolt, 1836. március 23-i akciónak az előkészítését. 518 KLÖM V. 371.sk

. 519 L. ehhez Nagy Benedek és Koleda András 1836. január 26-i jelentését (BFL. Buda. Országgyűlési iratok), valamint KLÖM V. 473. sk. és Takács 1932. 91., 200. sk. 520 Erre 1. a budai követek 1836. január 30-i, valamint a szegedi követek már ugyancsak említett 1836. január 31-i jelentéseit, és az utóbbi jelentéshez mellékelt, a január 26-i megbeszélésről készült jegyzőkönyv egy másolati példányát: BFL. Buda. Országgyűlési iratok, illetve CsML. Tanácsi iratok 1836:78. L. még a kérdéshez: Takáts 1932. 198. sk. A küldöttség arra vonatkozóan is kérelmet terjesztett elő, hogy a nádor 290