Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
Jegyzetek
felvétele csak felesleges bonyodalmakat okozna, s ezért ekkor annak elhalasztását javasolta. (Erről 1.: KLÖM I. 518.) 414 Az 1834. február 28-i kerüelti ülésen: KLÖM II. 693. sk. 415 Ugyancsak az 1834. február 28-i kerületi, majd az 1834. április 12-i országos üléseken; ezekről 1.: KLÖM II. 694., illetve Jegyzőkönyv VI. 445., KLÖM III. 60. 416 Bene Józsefhez hasonlóan már az 1832. december 27-i kerületi ülésen: KLÖM I. 49. 417 Jegyzőkönyv I. 392. 418 Erre vonatkozóan 1. többek között az 1833. október 31-i országos ülésen, valamint az 1834. február 24-i kerületi ülésen lezajlott vitákat: KLÖM II. 348. sk., illetve Jegyzőkönyv V. 391. skk., KLÖM II. 687. sk. 419 Az uralkodó első alkalommal az 1835. augusztus 23-i leiratában jelentette be az országgyűlés berekesztésére vonatkozó szándékát. A leiratot 1.: Iratok V. 169. skk., vö.: KLÖM IV. 677., V. 10. 420 KLÖM V. 23. Torontál megye rendéi annak a kívánságnak is hangot adtak, hogy a következő országgyűlést ne Pozsonyba, hanem Pestre hívják össze. Ez a gondolat természetesen nem ekkor merült fel először; ezen intézkedés szorgalmazói nyilvánvalóan a Bécstől való nagyobb földrajzi távolságot mint a kormányzati befolyás csökkentésének egyik igen fontos tényezőjét értékelték. 421 Erre vonatkozóan 1.: KLÖM V. 508. 31. sz. jegyzet. 422 Jegyzőkönyv XII. 455. sk., KLÖM V. 250. 423 Ehhez 1. La Motte Károly gróf felszólalását az 1835. november 26-i országos ülésen: Jegyzőkönyv XIII. 31. sk. 424 Erre vonatkozóan csupán közvetett, mégis egyértelmű bizonyítékokkal rendelkezünk; erről 1.: KLÖM V. 281., illetve 548. L. még ehhez a 426. sz. jegyzetet, valamint Dessewffy Aurél véleményét is (Dessewffy 37.). természetesen Dessewffy ekkor még csupán az arisztokrácia egy elenyészően csekély részének a felfogását fogalmazta meg. 425 Az országgyűlés második felében a megyék közül csupán Heves tartott ki amellett, hogy az országgyűlés rendezését még a folyamatban lévő diétán végre kell hajtani, s ezt a javaslatot az 1835. november 6-i kerületi ülésen a soron kívül felveendő tárgyak között elő is terjesztette. A hevesi rendek azonban véleményükkel teljesen egyedül maradtak. Ezt eléggé egyértelműen jelzi Kossuth következő ironikus megjegyzése is: „magában csekély kis excerptácska!!". Kossuth természetesen nemcsak a javaslatnak az adott körülmények között időszerűtlen voltára, de annak tartalmi szegényességére 270